eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Tammy Abraham, a Chelsea játékosa (j2) gólt lő az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 20. fordulójában játszott Arsenal-Chelsea mérkőzésen a londoni Emirates stadionban 2019. december 29-én. A Chelsea 2-1-re győzött.
Nyitókép: Tammy Abraham, a Chelsea játékosa (j2) gólt lő az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 20. fordulójában játszott Arsenal-Chelsea mérkőzésen a londoni Emirates stadionban (MTI/EPA/Neil Hall)

Az Arsenal futballistái nem bíznak a tulajdonosban

Az Arsenal vezetői arra kérték a keret játékosait, egyezzenek bele a járvány idejére szóló fizetéscsökkentésbe. A futballisták nemet mondtak, vannak fenntartásaik, de nem utasították el végleg a megegyezést.

Az Arsenal játékosai elutasították a klub a fizetéscsökkentésére irányuló legfrissebb javaslatát. A vezetők és a játékosok immár több mint két hete folyamatosan tárgyalnak, miután a klub a mostani időszakra tekintettel átmenetileg szeretné csökkenteni a fizetéseket.

A legutóbbi javaslat egy tizenkét hónapra szóló, 12,5 százalékos bércsökkentés volt a felnőtt keret játékosai számára. A klub vezetősége világossá tette, hogy az Arsenal pénzügyi helyzetét nagyon megrendítené, ha a szezont nem tudnák befejezni, de még akkor is, ha a hátralévő fordulókat zárt kapuk mögött játszanák le. (Másra reálisan nincsen esély.) Ha ezt az ajánlatot elfogadták volna, akkor az Arsenal körülbelül 25 millió fontot, majdnem 10 milliárd forintot megtakarított volna az éves, 230 millió fontos bérköltségből.

Az ajánlat tartalmazott ösztönzőket, például az egyik pont kimondta, hogy a játékosok megkapják a teljes fizetésüket, amennyiben kiharcolják a Bajnokok Ligája 2020–2021-es idényében való indulás jogát. Ez utóbbit nem tartották a futballisták megfelelő „ellenpontnak”, a jelek szerint nem igazán hisznek abban, hogy a jelenlegi kilencedik helyről elérhetik még legalább az ötödiket.

A csapat hétfőn szavazott az ajánlatról, s azt elutasította. Egy ilyen esetben a játékosok háromnegyed részének igenjére lenne szükség az elfogadáshoz. A PFA, a Hivatásos Labdarúgók Szervezete korábban arra hívta fel a játékosok figyelmét, hogy utasítsák el a bércsökkentésre vonatkozó ajánlatokat, sd legfeljebb abba menjenek bele, hogy a pénüket halasztva kapják meg.

Az Arsenalban a játékosok nyitottak arra, hogy jövedelmük egy részét halasztva kapják majd meg, különösen abban az esetben, ha ez segít abban, hogy a stábtagok és a klub más alkalmazottai megtarthassák az állásukat a kényszerszünet alatt.

Ugyanakkor a futballisták tartanak attól, hogy a tulajdonos felhasználja a mostani helyzetet arra, hogy csökkentse a béreket, miután azok szerinte túl magasak, holott a csapat az előző két szezonban sem tudta kiharcolni a Bajnokok Ligájában való szereplést. Tavaly nyáron Josh Kroenke – Stan Kroenke tulajdonos fia – reagált a szurkolók egyre erősödő kritikájára, amelyet amiatt fogalmaztak meg, hogy az Arsenal nem tud olyan aktív és sikeres lenni az átigazolási piacon, mint a riválisai.

„Nem titok, hogy van egy olyan költségvetés, amely akkor tartható, ha a Bajnokok Ligájában indul a csapat, s van egy olyan, amely az Európa Ligában való szereplés esetén szükséges”

Ezt a helyzetet nehezíti most még a koronavírus-járvány miatti leállás is.

A számítások szerint, ha le is játsszák a Premier League 2019–2020-as idényének hátralévő fordulóit, a zárt kapus rendezés miatt óriási veszteségei keletkeznek. Ez nagyon érzékenyen érinti az „ágyúsokat”, akik pedig már a 2018–2019-es idényt tekintve is 27,1 millió fontos veszteséggel zárták működésüket. A népszerű londoni klub közel százmillió fontos bevételre számíthat idényenként a jegybevételből, és az előrejelzések szerint körülbelül 12 millió fontot veszítene, ha a szezon hátralévő mérkőzéseit üres lelátók előtt lenne kénytelen lejátszani.

Sőt: mivel még azt is valószínűsítik sokan, hogy a következő, várhatóan szeptemberben kezdődő új szezont egy részét is zárt kapuk mögött kell megrendezni, a vezetők szerint a bércsökkentés elengedhetetlen. Főleg, hogy még az is fenyeget, hogy – amennyiben zárt kapuk mögött sem tudják befejezni az idényt –, még a televíziós közvetítések sugárzási díjából is vissza kell fizetni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 20:33
2024. november 21. 15:15
×
×
×
×