eur:
402.62
usd:
348.22
bux:
95799.55
2025. június 17. kedd Alida, Laura
Tammy Abraham, a Chelsea játékosa (j2) gólt lő az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 20. fordulójában játszott Arsenal-Chelsea mérkőzésen a londoni Emirates stadionban 2019. december 29-én. A Chelsea 2-1-re győzött.
Nyitókép: Tammy Abraham, a Chelsea játékosa (j2) gólt lő az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 20. fordulójában játszott Arsenal-Chelsea mérkőzésen a londoni Emirates stadionban (MTI/EPA/Neil Hall)

Az Arsenal futballistái nem bíznak a tulajdonosban

Az Arsenal vezetői arra kérték a keret játékosait, egyezzenek bele a járvány idejére szóló fizetéscsökkentésbe. A futballisták nemet mondtak, vannak fenntartásaik, de nem utasították el végleg a megegyezést.

Az Arsenal játékosai elutasították a klub a fizetéscsökkentésére irányuló legfrissebb javaslatát. A vezetők és a játékosok immár több mint két hete folyamatosan tárgyalnak, miután a klub a mostani időszakra tekintettel átmenetileg szeretné csökkenteni a fizetéseket.

A legutóbbi javaslat egy tizenkét hónapra szóló, 12,5 százalékos bércsökkentés volt a felnőtt keret játékosai számára. A klub vezetősége világossá tette, hogy az Arsenal pénzügyi helyzetét nagyon megrendítené, ha a szezont nem tudnák befejezni, de még akkor is, ha a hátralévő fordulókat zárt kapuk mögött játszanák le. (Másra reálisan nincsen esély.) Ha ezt az ajánlatot elfogadták volna, akkor az Arsenal körülbelül 25 millió fontot, majdnem 10 milliárd forintot megtakarított volna az éves, 230 millió fontos bérköltségből.

Az ajánlat tartalmazott ösztönzőket, például az egyik pont kimondta, hogy a játékosok megkapják a teljes fizetésüket, amennyiben kiharcolják a Bajnokok Ligája 2020–2021-es idényében való indulás jogát. Ez utóbbit nem tartották a futballisták megfelelő „ellenpontnak”, a jelek szerint nem igazán hisznek abban, hogy a jelenlegi kilencedik helyről elérhetik még legalább az ötödiket.

A csapat hétfőn szavazott az ajánlatról, s azt elutasította. Egy ilyen esetben a játékosok háromnegyed részének igenjére lenne szükség az elfogadáshoz. A PFA, a Hivatásos Labdarúgók Szervezete korábban arra hívta fel a játékosok figyelmét, hogy utasítsák el a bércsökkentésre vonatkozó ajánlatokat, sd legfeljebb abba menjenek bele, hogy a pénüket halasztva kapják meg.

Az Arsenalban a játékosok nyitottak arra, hogy jövedelmük egy részét halasztva kapják majd meg, különösen abban az esetben, ha ez segít abban, hogy a stábtagok és a klub más alkalmazottai megtarthassák az állásukat a kényszerszünet alatt.

Ugyanakkor a futballisták tartanak attól, hogy a tulajdonos felhasználja a mostani helyzetet arra, hogy csökkentse a béreket, miután azok szerinte túl magasak, holott a csapat az előző két szezonban sem tudta kiharcolni a Bajnokok Ligájában való szereplést. Tavaly nyáron Josh Kroenke – Stan Kroenke tulajdonos fia – reagált a szurkolók egyre erősödő kritikájára, amelyet amiatt fogalmaztak meg, hogy az Arsenal nem tud olyan aktív és sikeres lenni az átigazolási piacon, mint a riválisai.

„Nem titok, hogy van egy olyan költségvetés, amely akkor tartható, ha a Bajnokok Ligájában indul a csapat, s van egy olyan, amely az Európa Ligában való szereplés esetén szükséges”

Ezt a helyzetet nehezíti most még a koronavírus-járvány miatti leállás is.

A számítások szerint, ha le is játsszák a Premier League 2019–2020-as idényének hátralévő fordulóit, a zárt kapus rendezés miatt óriási veszteségei keletkeznek. Ez nagyon érzékenyen érinti az „ágyúsokat”, akik pedig már a 2018–2019-es idényt tekintve is 27,1 millió fontos veszteséggel zárták működésüket. A népszerű londoni klub közel százmillió fontos bevételre számíthat idényenként a jegybevételből, és az előrejelzések szerint körülbelül 12 millió fontot veszítene, ha a szezon hátralévő mérkőzéseit üres lelátók előtt lenne kénytelen lejátszani.

Sőt: mivel még azt is valószínűsítik sokan, hogy a következő, várhatóan szeptemberben kezdődő új szezont egy részét is zárt kapuk mögött kell megrendezni, a vezetők szerint a bércsökkentés elengedhetetlen. Főleg, hogy még az is fenyeget, hogy – amennyiben zárt kapuk mögött sem tudják befejezni az idényt –, még a televíziós közvetítések sugárzási díjából is vissza kell fizetni.

Címlapról ajánljuk
Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Megtaláltuk a magyar Gulagnak nevezett internálótábor utolsó ismert túlélőjét. Az 1929-ben született Szabó Zoltán megjárta az Andrássy út 60-at, 1950 és 1953 között pedig több internálótáborban – Kistarcsán, Isaszegen, Bernátkúton, Tiszalökön és Recsken – is raboskodott. A 96 éves férfi 72 évig a legközelebbi családtagjain kívül senkinek sem beszélt a vele történtekről, még a szakirodalom és az emlékhelyet működtető Recski Szövetség sem tudott a létezéséről. Az InfoRádióval kivételt tett, viszont leszögezte, hogy hosszú életében először és utoljára hajlandó megszólalni ebben a témában, és a lakhelyét is titokban akarja tartani. Mint kiderül, ez az emlékeivel is így volt.

Csicsmann László: ellentétes az USA érdekeivel, hogy katonai úton rezsimváltást érjen el Iránban

Az Egyesült Államoknak nem érdeke belesodródni az Izrael és Irán között kialakult fegyveres konfliktusba, Donald Trump inkább Amerika gazdasági érdekeit tartja szem előtt – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.17. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×