eur:
409.42
usd:
388.34
bux:
78765.24
2024. november 18. hétfő Jenő
Kovacsics Anikó és Lukács Viktória a Japánban zajló női kézilabda-világbajnokság negyedik fordulójában játszott Szenegál - Magyarország mérkőzésen Jacuhiróban 2019. december 4-én. A magyar válogatott 30-20-ra győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Jamamura Hirosi

Itthon küzdhet az olimpiáért a női kézilabda-válogatott

A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) tanácsa döntött a jövő márciusi női olimpiai selejtezőtornák rendezési jogáról.

A március 20. és 22. közötti három kvalifikációs viadalra Magyarországon, Spanyolországban és Montenegróban kerül sor. Győrben a házigazda magyarok mellett Kína, Szerbia és az olimpiai címvédő Oroszország válogatottja lép majd pályára, és a kvartettből az első két helyezett szerez tokiói kvótát.

A Japánban rendezett, vasárnap befejeződött világbajnokságon Kim Rasmussen együttese a 14. helyen végzett, de a többi eredmény alapján a tavaly decemberben elért Európa-bajnoki hetedik hely is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a kijusson az olimpiai selejtezőre.

A magyar női válogatott hatszor vett részt olimpián, legutóbb 2008-ban.

"Nagyon örülünk, természetesen komoly esély a női válogatott számára, hogy Győrben lesz az olimpiai selejtező" - mondta a magyar szövetség (MKSZ) honlapjának Novák András operatív igazgató. Hozzátette, az IHF részéről ez a döntés elismerése annak a munkának, amit az MKSZ az elmúlt években szervezői szempontból végzett.

"Biztosak vagyunk benne, hogy akár a 2016-os strandkézilabda világbajnokság, akár a 2018-as női junior világbajnokság, akár az elmúlt hat női Bajnokok Ligája négyes döntő sikere befolyásolta a döntést" - nyilatkozta Novák.

Az olimpiai selejtezők csoportbeosztása:

1. csoport: Spanyolország (rendező), Svédország, Szenegál, Argentína

2. csoport: Magyarország (rendező), Oroszország, Szerbia, Kína

3. csoport: Montenegró (rendező), Norvégia, Románia, Koreai NDK

Angola, Brazília, a Koreai Köztársaság, Franciaország, Hollandia és Japán már biztos olimpiai résztvevő.

Címlapról ajánljuk
Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba. Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×