Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Twitter

Futballforradalmat robbantott ki a videobíró

Tavaly december elején, amikor az UEFA úgy döntött, hogy korábbi terveit megváltoztatva, már a mostani tavaszi idényben bevezeti a VAR, a videobírós rendszer alkalmazását a labdarúgó Bajnokok Ligájában, talán senki sem gondolta, hogy már a nyolcaddöntős továbbjutásoknál ekkora szerepe lesz a technikai segítséget követő döntéseknek. Szerda este egyik csapat sem jutott volna tovább biztosan a VAR nélkül.

A már mögöttünk hagyott négy visszavágó mindegyikén szerepet kapott a videós rendszer. Kedden a Bernabéuban a német Felix Brych arra várt, hogy segítői elemezzék, Tadics látványos gólja előtt fél perccel, az akció kezdetén kikerült-e a labda az oldalvonalon túlra. Megítélésünk szerint a felvételek nem bizonyították egyértelműen, hogy túlkerült-e a labda az oldalvonalon, csak a gólvonaltechnika alkalmazása adhatott volna megcáfolhatatlan bizonyítékot.

A Real Madrid végül nem ezért esett ki, de tény, hogy más helyzetet teremtett volna Marco Asensio szépítő gólja – e gól nélkül akkor éppen megint továbbjutásra állt volna a címvédő, legalábbis Schöne (Détári Lajos idéző), majdnem az oldalvonalról lőtt szabadrúgásgóljáig. Megjegyzendő, hogy Brych az esetnél nem ment ki megnézni a felvételt, hagyatkozott kollégája segítségére – így kimondható, hogy

a mérkőzés egyik kulcsdöntését nem a játékvezető, ha úgy tetszik, a videobíró hozta meg.

Hozzáteendő: ez a spanyoloknak nem volt fura, a La Ligában (vagy Primera Divisiónban, kinek hogyan tetszik), eltérően a világbajnokságon vagy éppen a BL-ben látottól, a vezetőbíró többnyire nem nézi meg maga is az esetet, hanem hagyatkozik arra, amit a fülére mondanak.

Dortmundban a Tottenham 3-0-s előnnyel kezdett, így nyilvánvalóan nem a továbbjutás volt a tétje annak, hogy a holland Danny Makkelie megadja-e Harry Kane lesgyanús gólját, vagy sem. Mindenesetre annál az esetnél is videóztak, s a bíró gólt ítélt. Ennél az esetnél egyértelműen hasznos volt a rendszer használata, még ha az e heti BL-VAR fesztiválon ez is volt a legkisebb súlyú döntés.

Párizsban, a Parc des Princes-ben a PSG továbbjutásra állt a 90. percben, amikor Damir Skomina, a szlovén bíró – aki februárban az első BL-es videobírós döntést meghozta Amszterdamban az Ajax góljának annulálásával, a Real Madrid javára – szögletet ítélt, miután a felugró, és a lövő játékosnak hátat fordító, Kimpembéről kipattant a labda. A szobából az olasz Massimiliano Irrati rászólt a fülére, hogy meg kellene nézni a visszajátszást, Kimpembe kezéről pattant ki a labda.

Hosszú perceken át tartó vita kezdődött, részben olyanról, ami nem kifejezetten a VAR-hoz kapcsolódik. Hiszen

az alapkérdés független a technikai segítségtől: kezezés miatt büntetőt kell-e akkor ítélni, ha egy játékos felugrik, a lövéstől elfordul, s a keze csak annyira van távol a törzsétől, amennyire az egy ilyen ugrásnál elengedhetetlen.

A kar nem mozdul a labda felé, semmiképpen nincs szándékában a karral hárítani, még csak nem is emeli úgy fel, hogy azzal nagyobb felületet foghasson le a labda útjából.

Az még hagyján, hogy korábbi Manchester United-csillagok is egymásnak ellentmondóan ítélték meg a helyzetet (Rio Ferdinand, aki egyébként az egekbe magasztalta Solskjaert és a csapatot, például azt írta, nem adott volna büntetőt), de még nemzetközi minősítésű játékvezetők sem foglaltak egységesen állást. De még egyszer: azzal nem lehet gond, hogy Skomina megnézte a szituációt, ez az igazságosság irányába mutat.

Az nem a VAR „bűne”, hogy vitatható döntés született.

S akkor még nem emlegettük az FC Porto–AS Roma meccs hosszabbításának utolsó három percét. Alessandro Florenzi egy beadás után (egyébként teljesen feleslegesen) megrántotta az eléje került Fernando Andrade mezét, s ezért a török játékvezető, Cüneyt Çakır tizenegyest ítélt. Alex Telles belőtte, s mindenki azt hitte, ezzel vége a mérkőzésnek, a Porto a közelgő tizenegyes-párbaj nélkül továbbjut. Az, persze valóban eldőlt, hogy nem lesz „szétlövés”, de a 119. percben Moussa Marega a portói tizenhatoson belül (vétlenül, de) összeakasztotta a cseh Patrik Schick lábát. Fölösleges szabálytalanság volt, de szabálytalanság. A VAR-szobából a lengyel Szymon Marciniak rászólt a török bíró fülére. Ismét videóztak, Çakır nem ment ki megnézni az esetet, ráhagyta a döntést a kollégájára, aki úgy ítélte meg, ez még belefért, nem kap a Roma is tizenegyest.

Ez utóbbi (vagy talán a teljes két nap) legnagyobb tapasztalata: a szurkolók eddig szidták a bírót. Mostantól szidhatják a VAR-t is. Mert továbbra is vannak, sőt lesznek, finoman szólva, vitatható, hogy ne mondjuk, téves ítéletek.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 06:59
×
×
×
×