A vb-történet ötven legjobb futballistája: 10. Juan Schiaffino - a Maracana tolvaja

Juan Alberto Schiaffino 1925. július 28-án született Montevideo Barrio Sur nevű negyedében. A bátyja, Raúl Antonio, azaz Toto 1945-ben 21 találattal gólkirály, valamint az Év játékosa lett a Peñarolból. Kilencszer a nagyválogatottban is játszhatott. Az ifjabbik fivér, Pepe 1943-ban a Peñarolhoz került, ám aztán 1945. december 12-én úgy debütálhatott a Celestében, hogy előtte egyetlen első ligás találkozón sem szerepelt. az uruk Argentínát fogadták Montevideóban, ő a fivére, Toto, valamint Walter Gómez között futballozott. A találkozó 1:1-re végződött, a vendéglátók gólját az újonc szerezte, s épp a bátyja passzát értékesítette. (Ma már egyébként nem tekintik hivatalosnak ezt a meccset.)

Balösszekötőként az arany-feketékkel négy bajnoki címet (1949, 1951, 1953, 1954), valamint öt bajnoki ezüstöt (1946, 1947, 1948, 1950, 1952) gyűjtött be.

Sohasem feledte, mennyit köszönhetett magyar edzőjének, Hirsch Imrének.

Az 1950-es Mundialnak a rendező brazilok voltak az esélyesei, ennek megfelelően teljesítettek – egészen a döntővé váló utolsó 90 percükig. Uruguay az egyetlen csoportmeccsén, Schiaffino két góljának is köszönhetően, jól kitömte a bolíviaiakat (8:0), és azzal be is került a négybe. Pepe a négy közötti körmérkőzéseken „csak” egyszer volt ugyan eredményes, viszont az az egy a lehető legjobbkor jött. Július 16-án a 66. percig a Seleção vezetett 1:0-ra a Maracanában, akkor ellenben Schiaffino remek tempóban érkezett Ghiggia passzára, és megelőzve a rá kilépő védőt, jobbal, élesen, egyből a kapuba vágta a labdát (1:1). A 79. percben a Celeste Ghiggia lövésével kiharcolta a világbajnoki címet is.

1995 júliusában, a montevideói Copa América idején adott interjújában beszélt a mérkőzéssel kapcsolatos emlékeiről: „Az az igazság, hogy bárhogy is próbáltunk utána visszaemlékezni egyes momentumokra, nehezen tudtuk felidézni azokat, egyszerűen stresszben játszottunk. Utólag hallottuk, hogy a brazil játékosok közül néhányan elájultak az öltözőben az idegkimerültségtől. Nem csodálom, azt hiszem, mi is közel álltunk ehhez. Arra határozottan emlékszem, hogy

a szünetben Andrade odavont magához, megfogta égszínkék mezemet, s annál fogva rázott, hogy majdnem kiestem a trikómból. »Pepe, gólt fogsz lőni. Gólt kell lőnöd!«

Látja, így történt.”

Az 1954-es világbajnokságra a címvédés reményében érkezett a Celeste. Az elődöntőig hibátlanul menetelt (Csehszlovákia ellen 2:0, Skócia ellen 7:0, Anglia ellen 4:2), Schiaffino az első és a harmadik mérkőzésen is szerzett gólt. A negyediken, a magyarok ellen nem, Hohberg két gólja ellenére ki is kaptak hosszabbításban 4:2-re. Aligha az akkorra már az AC Milanhoz elígérkező balösszekötőn múlt: a Népsport másnapi beszámolója szerint „Andrade és Schiaffino volt az uruguayiak két legjobbja”.

A bronzcsatára az uruk fáradtan és csalódottan álltak ki, el is buktak az egyébként szintén csalódott osztrákokkal szemben (1:3). Schiaffino a július 3-án megrendezett zürichi találkozón játszott utoljára a Celestében, hivatalosan 21/8-as mutatóval zárva a szereplését. (Nem hivatalosan pedig 23/9-essel.)

Az év szeptemberében 52 millió líráért csatlakozott az AC Milanhoz, ahol a zseniális Guttmann Béla mester kezei alá került.

„Nagyapám Olaszországból jött Uruguayba, így aztán nem okozott gondot, hogy úgy éljek, mint az olaszok”

– mondta jó négy évtizeddel később, Montevideóban. Szinte azonnal megkapta az olasz állampolgárságot, meglepően hamar, már 1954. december 5-én bemutatkozott a Squadra Azzurrában. Különös véletlen, hogy megint Argentína ellen esett át a tűzkeresztségen, mint egy hét híján kilenc évvel korábban. A „római randevút” az olaszok nyerték meg 2:0-ra. A nagy sietség ellenére 1958. január 15-ig mindössze négyszer öltötte magára az olasz válogatott kék mezét, gólt nem szerzett.

Az AC Milanban ellenben számos diadalban volt része, háromszor megnyerte a Serie A-t (1954–1955, 1956–1957, 1958–1959), 1956-ban elhódították a Latin Kupát. Az 1958-as BEK-döntőben a rossonerók hosszabbításra kényszerítették a legerősebb európai gárdát, a Real Madridot (2:3). A brüsszeli finálé első gólját Pepe Schiaffino jegyezte az 59. percben. Az egész sorozaton ötig jutott, ezzel ő volt a piros-feketék házi gólkirálya.

1960-tól 1962-ig az AS Romát szolgála, VVK-győztes lett a „farkasokkal”, noha a birminghami döntőben nem jutott szóhoz. 1962 nyarán elbúcsúzott a sárga-bordóktól és a futballtól is.

Nagyon jó véleménnyel volt a magyarokról. Az ötvenes évek legjobb három csapata közé belesorolta az Aranycsapatunkat is: „A magyarok 1954-es csapata mindenképpen a legjobbak közé kívánkozik, mint ahogy nagyon tetszett a Reál Madrid gárdája is, amely az ötvenes évek második felében, ráadásul sorozatban ötször nyerte el a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. S azt hiszem, nem veszi dicsekvésnek, ha megemlítem, Uruguay válogatottja is nagyszerű erőkből állt az ötvenes évek első felében.

Puskás nevét szerte a világon áhítattal emlegetik még ma is, és én legalább olyan nagyra tartottam az ötös számú játékosukat, ha jól ejtem a nevét, Bozsikot,

akivel később Budapesten személyesen is beszéltem, sőt, játszottam ellene a Milánban, amikor a Honvéddal Olaszországban járt. Hozzá hasonló stratégát nemigen láttam a futball világában. Nagyon sajnáltam, hogy nem szerződhetett a Milánhoz. Ami Budapestet illeti, 1958-ban és 1959-ben is jártam az önök fővárosában, s mondhatom, egészen kivételesen szép emlékeket őrzök róla. A feleségemmel, akivel ott jártam, gyakran emlegetjük, 1958 Budapestje nekem a második Párizs volt.”

A minden idők legnagyobb uruguayi labdarúgójának tartott Juan Alberto Schiaffino 2002. november 13-án, hetvenhét éves korában hunyta le örökre a szemét.

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 10. Juan Schiaffino - a Maracana tolvaja

A kétszeres világbajnok uruguayi futball temérdek fantasztikus játékossal ajándékozta meg a világot. Úgy tartják, a jók közül is a legjobb vb-rangsorunk 10. helyezettje volt: Juan Schiaffino.

A sorozat korábbi részei:

A sorozat korábbi részei:

Kezdőlap Sport A vb-történet ötven legjobb futballistája: 10. Juan Schiaffino - a Maracana tolvaja

képekMunkácsy Mihály eddig ismeretlen művét állították ki Budapesten

képek
Munkácsy Mihály eddig ismeretlen művét állították ki Budapesten