Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Párizsban is szeretnének népszavazást az olimpiáról

Párizsban is szeretnének népszavazást az olimpiáról

Szerda reggelig mintegy 9200 aláírás szerepel azon az online aláíróíven, amely népszavazást kezdeményezne a 2024-es olimpiai rendezésről.

Budapest után Párizsban is elindult egy kezdeményezés, hogy legyen népszavazás: akarják-e helyiek a 2024-es olimpia megrendezését.

Miután a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtése után Budapest nemrég visszavonta a pályázatát, már csak Los Angeles és Párizs maradt versenyben a nyári játékok rendezési jogáért. Ebben a helyzetben hírértékű, hogy Franciaországban egy online petícióval új kezdeményezés indult.

A szervezők az Index összefoglalója szerint azzal érvelnek, hogy az olimpia helyett sokkal hasznosabb dolgokra is lehetne költeni a pénzt, például a tömegközlekedésre vagy a lakhatásra, és az olimpia amúgy is inkább a szponzorokról szól, mint a sportról. Sérelmezik azt is, hogy Párizs úgy pályázott a 2024-es olimpia megrendezésére, hogy nem kérdezték meg erről az embereket.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptember 13-án jelenti majd be a 2024-es olimpia helyszínét. A párizsi pályázat szóvivője szerint a petíció ellenére minden ugyanúgy folytatódik tovább. A pályázat eddig nagyon népszerű volt, különösen a fiatalok körében, és a kormányban is mindenki egyetért. 

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×