Csák Ibolya, az 1936-os berlini olimpia magasugró bajnoknője a hónap elején budai lakásában megcsúszott, s combnyaktöréssel került kórházba.
Csák Ibolya a legidősebb Magyarországon élő olimpiai bajnok volt, januárban ünnepelte 91. születésnapját.
Az 1936-os berlini olimpián az akkor 22 éves Csák Ibolya izgalmas versenyben nyert el a bajnoki címet. A magyar olimpiai atlétacsapat egyetlen női tagja, a hármas holtverseny eldöntéséért - negyedik kísérletével - egyedül ugrotta át a 162 cm-es magasságot.
Két évvel később, 1938. szeptember 18.-án Bécsben, az első ízben kiírt női Európa-bajnokságon Csák Ibolya 164 cm-es rekorddal megszerezte a magyar női atlétika első Európa-bajnok címét is.
Nem akármilyen körülmények között. Eredetileg ugyanis a második helyen végzett, ám a győztes német Dóra Ratjenról utólag kiderült, hogy nem jogosult női versenyen indulni. Két héttel később ezért megsemmisítették eredményét és az aranyérmet Csák Ibolyának adták.
A magyar női atlétika első olimpiai és Európa-bajnokát a Magyar Olimpiai Bizottság saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
{{keretes_cim}}
Született: Budapest, 1915.01.06.
Karrierje: 1929-39: az NTE versenyzője (1929-32: tornász, 1933-39: atléta)
Kiemelkedő eredményei: olimpiai bajnok (1936, Berlin), Európa-bajnok (1938, Bécs), magyar bajnok (9x, távolugrásban kétszer, magasugrásban hétszer), országos rekorder (magasugrás, 164 cm 1938-1961)
Kitüntetései: Mező Ferenc Emlékérem (1994), Csík Ferenc-díj (2001), Nemzetközi Fair Play-életműdíj (2005)
