Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
329.93
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória

Elhunyt a magyar női atlétika legendás alakja

Elhunyt az 1936-os berlini olimpia magasugró bajnoknője - közölte a Magyar Olimpiai Bizottság. Csák Ibolya 91 éves volt.

Csák Ibolya, az 1936-os berlini olimpia magasugró bajnoknője a hónap elején budai lakásában megcsúszott, s combnyaktöréssel került kórházba.

Csák Ibolya a legidősebb Magyarországon élő olimpiai bajnok volt, januárban ünnepelte 91. születésnapját.

Az 1936-os berlini olimpián az akkor 22 éves Csák Ibolya izgalmas versenyben nyert el a bajnoki címet. A magyar olimpiai atlétacsapat egyetlen női tagja, a hármas holtverseny eldöntéséért - negyedik kísérletével - egyedül ugrotta át a 162 cm-es magasságot.

Két évvel később, 1938. szeptember 18.-án Bécsben, az első ízben kiírt női Európa-bajnokságon Csák Ibolya 164 cm-es rekorddal megszerezte a magyar női atlétika első Európa-bajnok címét is.

Nem akármilyen körülmények között. Eredetileg ugyanis a második helyen végzett, ám a győztes német Dóra Ratjenról utólag kiderült, hogy nem jogosult női versenyen indulni. Két héttel később ezért megsemmisítették eredményét és az aranyérmet Csák Ibolyának adták.

A magyar női atlétika első olimpiai és Európa-bajnokát a Magyar Olimpiai Bizottság saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

{{keretes_cim}}

Született: Budapest, 1915.01.06.
Karrierje: 1929-39: az NTE versenyzője (1929-32: tornász, 1933-39: atléta)
Kiemelkedő eredményei: olimpiai bajnok (1936, Berlin), Európa-bajnok (1938, Bécs), magyar bajnok (9x, távolugrásban kétszer, magasugrásban hétszer), országos rekorder (magasugrás, 164 cm 1938-1961)
Kitüntetései: Mező Ferenc Emlékérem (1994), Csík Ferenc-díj (2001), Nemzetközi Fair Play-életműdíj (2005)


Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×