Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
London, 2015. január 28.Francis Bacon brit festő Two Studies for a Self-Portrait című 1977-es alkotása a Sothebys aukciós ház londoni kiállítótermében 2015. január 28-án. A festményt február 3-án árverezik el, a leütési árát 15-20 millió euró (4,675-6,234 milliárd forint) közé várják. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

30 millió eurós műkincslopás: megkerült egy újabb festmény – videó

Újabb ellopott Francis Bacon festményt szerzett vissza a spanyol rendőrség, amelyet az utóbbi évtizedek legnagyobb spanyolországi műkincslopása során vittek el kilenc éve egy madridi lakásból – közölték a hatóságok.

A tájékoztatás szerint a több mint ötmillió euró értékű kép nyomára két orgazda vezette a rendőrséget, akiket még februárban tartóztattak le. A 2015-ben indult nyomozás során eddig 16 embert vettek őrizetbe a hatóságok.

A festmény előkerülésének körülményeit nem részletezték, mivel a nyomozás még mindig tart, egy képet továbbra is keresnek öt darabból álló gyűjteményből. Három festményt a betörés után néhány hónappal, egyet pedig 2017-ben találtak meg a rendőrök.

A műalkotások tulajdonosa, egy José Capelo nevű férfi 1992-ben örökölte a festményeket közvetlenül a művésztől, akinek közeli barátja volt.

A mintegy 30 millió euróra értékelt gyűjteményt belvárosi lakásában tartotta Madrid egyik legbiztonságosabb és legjobban őrzött kerületében, de a betöréskor épp Londonban tartózkodott.

A tolvajok kikapcsolták a riasztót, és teljesen észrevétlenül vitték el a festményeket, semmilyen nyomot nem hagyva maguk után.

A múlt század egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb autodidakta művészének képeiért csillagászati árakat fizetnek az aukciókon. Legutóbb idén márciusban több mint 27 millió dollárért (10 milliárd forintért) kelt el a Sotheby's New York-i aukcióján szerelmét, George Dyert ábrázoló portréja.

(Címlapképünk illusztráció: Francis Bacon brit festő Two Studies for a Self-Portrait című 1977-es alkotása a Sotheby's aukciós ház londoni kiállítótermében 2015. január 28-án.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×