Hazánkban a látássérültek száma meghaladja a százezret, közülük 30-33 ezren vakok. Az ő lehetőségeikkel kapcsolatban Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor úgy fogalmazott, hogy aki teljesen vak, annál nehéz orvosilag javulást elérni, de a genetikailag öröklődő retinabetegségek kapcsán léteznek eljárások.

Példaként említette az RPE65-ös mutációt, ami fiatal korban, amikor még vannak működő fotoreceptor sejtek, génsebészettel „viszonylag hatékonyan” kezelhető betegség, de ennek is körülbelül 400 olyan alváltozata van, amelyeknél nem alkalmazható az eljárás. A kezelés egyébként rendkívül drága, 200 millió forint fölött van az ára, de csak egyszer kell elvégezni – jegyezte meg.

A szakember arra is kitért, hogy ültettek már be implantátumokat, de ezek nem hozták meg a kellő eredményt, tényleges szemátültetésre pedig jelenleg nincs lehetőség. Hozzátette: műszem létezik, de annak semmiféle kapcsolata nincs az idegrendszerrel, csak egy „műanyag valami”, ami egy szemgolyóhoz hasonlít. És bár művészileg ugyanolyan szépen el lehet készíteni, mint a látó szemet, nem lehet közöttük különbséget tenni, a funkciót sajnálatos módon nem tudják visszaadni, mert a látóidegben több mint egymillió mikrorost fut, amelyeknek a „megvarrása” nem lehetséges – fejtette ki a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy újabb genetikai módszerek bevezetése várható körülbelül 5-10 év távlatában. Együtt dolgoznak ugyanis Roska Botond professzorral, aki a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, és előreláthatólag néhány éven belül lesznek új módszerek.

„Mindig próbáltam meggyőzni, hogy nagyon fontosak a genetikailag öröklődő retinabetegségek, de ezek nagyon ritkák, ezek kevés embert érintenek. Nyilván nagyon súlyos látásproblémát okoznak, azonban a rövidlátás, a glaukóma, zöldhályog és az időskori makuladegeneráció milliókat érint, és itt kellene molekuláris, illetve genetikai szintre lemenni abban, hogy mikor, hol lehet beavatkozni, és hol lehetne olyan módszert kitalálni, ami a későbbi szövődményeket meg tudná előzni” – fogalmazott Nagy Zoltán Zsolt szemész professzor.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette. Az Aréna teljes adása megtekinhető és meghallgatható alább.