Megszavazta az Európai Parlament a tömegtájékoztatás szabadságáról és a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló jogszabályt. A Fidesz képviselői nemmel voksoltak az Európai Bizottság javaslatára. A törvény szerint nem szabad az újságírókat megfigyelni és a forrásaik felfedésére kényszeríteni, a médiatulajdonosok adatait pedig nyilvánosságra kell hozni. A jogszabály 15 százalékban maximalizálja a közszolgálati média állami hirdetésköltségét. Ennek a rendelkezésnek még meg kell járnia az Európai Tanácsot is – emlékeztetett az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai elemző.
A szakértő szerint az újságírók lehallgathatóságával, a különböző hirdetési plafonokkal, illetve a médiatulajdonosi szerkezet nyilvánosságával kapcsolatos pontokat az Európa Tanács egészen más szemszögből nézi majd, mint a képviselők. Azt valószínűsíti, hogy "lazábban kezelik majd, mint amilyen szigorral felcsavarta ezt az Európai Parlament".
A felvetésre, hogy Vera Jourová biztos konkrétan Franciaországnak és Magyarországnak címezte ezt a jogszabályt, Feledy Botond emlékeztetett, a a politikai vita nem úszható meg, hiszen maga a jogszabály a 27 tagállamban együtt érvényes.
"A figyelmeztetés konkrétan úgy hangzott, hogy nem akarnak még egy Magyarországot létrehozni az EU-ban, ami erős kritikának számít, hiszen azt mondta:
a rántottából nem lesz már újra tojás, tehát ez a jogszabály már Magyarországon nem fogja megakadályozni a médiaszabadság romlását,
hanem ennek a tanulságából levonva dolgozzanak másik tagállamok médiapiacának megtartásáért" – pontosította, és egyben értelmezte a Magyarországgal mindig kritikus uniós biztos szavait Feledy Botond. Majd arra emlékeztetett, hogy nem olyan régen egy kémüggyel foglalkozó francia újságírót tartóztattak le, tehát ez volt a másik kritikus pont, amit kiemelt Jourová tájékoztatóján.
A kérdésre, hogy mikor lehet ebből alkalmazható és alkalmazandó jogszabály, a szakértő azt felelte, hogy a most kezdődő 2024-es EP-választási kampányban nehéz megmondani, mert a tanács tesz majd egy újabb javaslatot, akkor a dokumentum visszakerül a parlament elé, és lehet rövid lefutású és elnyújtott is történet. Feledy Botond mindenesetre arra számít, hogy
a parlamentnek ebben a ciklusában ez a döntés még megszületik,
ahogy fogalmazott: ez egy olyan dolog, amit a képviselők szeretnének felmutatni a választási kampányban, hogy lám, ezt is elfogadták.