Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Bereményi Géza filmrendező saját örök klasszikusa, az Eldorádó színpadi adaptációjának sajtótájékoztatóján a VIII. kerületi Teleki téri piacon 2020. január 15-én. A színdarabot Funtek Frigyes rendezésében február 8-án mutatja be a József Attila Színház.
Nyitókép: Bereményi Géza filmrendező saját örök klasszikusa, az Eldorádó színpadi adaptációjának sajtótájékoztatóján a VIII. kerületi Teleki téri piacon 2020. január 15-én. (MTI/Balogh Zoltán)

Tizenegy alkotót választottak a Nemzet Művészének

Hét kategóriában összesen tizenegy alkotó nyerte el a legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat csütörtökön.

A Országgyűlés 2013-ban alapította a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából a Nemzet Művésze díjat, amelyet 2014-ben ítélt oda első alkalommal a díj bizottsága - emlékeztetett közleményében az MMA.

A nemzet művészei egy időben legfeljebb 70-en lehetnek. A díjat minden évben a Magyar Művészeti Akadémia köztestület létrejöttének évfordulóján, november 5-én adják át.

A Nemzet Művésze díj Bizottság 2020-ban

  • Nagy Ervin építőművésznek (Építőművészet díjkategória),
  • Dárday István filmrendezőnek és Hildebrand István operatőrnek (Filmművészet díjkategória),
  • Péreli Zsuzsa textilművész, keramikus, restaurátornak (Iparművészet díjkategóra),
  • Bereményi Géza író, forgatókönyvíró, rendezőnek és
  • Szakonyi Károly írónak (Irodalom díjkategória),
  • Farkas Ádám szobrászművésznek és
  • Földi Péter festőművésznek (Képzőművészet díjkategória),
  • Kovács Miklós kékfestő mesternek (Népművészet díjkategória), valamint
  • Ránki Dezső zongoraművésznek és
  • Soproni József zeneszerzőnek (Zeneművészet díjkategória) ítélte meg a Nemzet Művésze díjat.

Ebben az évben a Nemzet Művésze díj Bizottság elnöke Ferencz István belsőépítész, építőművész, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja; a kultúráért felelős miniszter által felkért tagjai Aknay János festőművész, az MMA rendes tagja, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke; Eperjes Károly színművész, az MMA levelező tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja; a bizottság elnöke által felkért tagjai pedig Buda Ferenc költő, műfordító, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze; Finta József építőművész, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze; Gyulai Líviusz grafikus, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze; Kiss János balettművész, az MMA levelező tagja; Korniss Péter fotóművész, a nemzet művésze; Kubik Anna színművész, az MMA rendes tagja; Medveczky Ádám karmester, az MMA rendes tagja; valamint Sebő Ferenc előadóművész, népzenekutató, az MMA levelező tagja, a nemzet művésze voltak.

A csütörtökre tervezett, 7. Nemzet Művésze díjátadó ünnepséget a járványügyi helyzet alakulására tekintettel a Magyar Művészeti Akadémia elhalasztotta. Az ünnepséget egy későbbi alkalommal, méltó körülmények között rendezik meg, amikor az egészségügyi helyzet ezt lehetővé teszi.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×