Infostart.hu
eur:
362.43
usd:
317.74
bux:
143889.34
2026. július 22. szerda Magdolna
A felújítást vezető Dabronaki Béla restaurátor a felújított kisszebeni főoltár bemutatóján a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) 2020. szeptember 23-án. Több évtized után befejeződött a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és legdíszesebb szárnyas oltára, a kisszebeni Keresztelő Szent János főoltár restaurálása. Az óriási méretű, késő gótikus főoltár elkészültét 1496-ra datálják. 1944-ben, Budapest bombázásakor bontották szét és rejtették el, majd 1954-ben fogtak hozzá a helyreállításához.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Régi fényében pompázik az egész világon egyedülálló kisszebeni remekmű – képek

A második világháború óta először újra teljes pompájában látható a Magyar Nemzeti Galériában a kisszebeni Keresztelő Szent János főoltár.

A késő gótikus műalkotás bezárt szárnyai – egyedülálló módon – a Hiszekegy képes ábrázolását mutatják, ezzel segítve az írni, olvasni nem tudó, az imádságot emlékezetből mondó híveket. Évente három alkalommal, a legnagyobb egyházi ünnepeken nyitották csak ki az oltár szárnyait, ekkor Keresztelő Szent János életének állomásai voltak láthatók a főoltár táblaképein. A kisszebeni főoltár a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és legdíszesebb szárnyas oltára, Mátyás király uralkodásának végéhez közeledve kezdték el építeni a monumentális, késő gótikus remekművet – mondta az InfoRádiónak az oltár főrestaurátora.

„Körülbelül 11 méter magas és 6 és fél méter széles – ismertette Dabronaki Béla. – Nemcsak Európában, hanem a világon sincs olyan középkori kiállítás, ahol ennyi oltár látható, de ilyen léptékű főoltár egyáltalán nem található közgyűjteményben.”

Budapest, 2020. szeptember 23.
A felújított kisszebeni főoltár a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) a bemutató napján, 2020. szeptember 23-án. Több évtized után befejeződött a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és legdíszesebb szárnyas oltára, a kisszebeni Keresztelő Szent János főoltár restaurálása. Az óriási méretű, késő gótikus főoltár elkészültét 1496-ra datálják. 1944-ben, Budapest bombázásakor bontották szét és rejtették el, majd 1954-ben fogtak hozzá a helyreállításához.
MTI/Koszticsák Szilárd
A felújított kisszebeni főoltár a Magyar Nemzeti Galériában a bemutató napján. Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd

Vélhetően a magyar múzeumügy leghosszabb ideig tartó restaurálása ért véget most: a kisszebeni főoltárt 1944-ben, Budapest bombázásakor bontották szét és rejtették el, majd 1954-ben fogtak hozzá a helyreállításához. A világháborús sérülések és egy korábbi barokk kori átalakítás rombolását is orvosolni kellett az oltár restaurálásakor – magyarázta Dabronaki Béla.

Budapest, 2020. szeptember 23.
A felújított kisszebeni főoltár a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) a bemutató napján, 2020. szeptember 23-án. Több évtized után befejeződött a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és legdíszesebb szárnyas oltára, a kisszebeni Keresztelő Szent János főoltár restaurálása. Az óriási méretű, késő gótikus főoltár elkészültét 1496-ra datálják. 1944-ben, Budapest bombázásakor bontották szét és rejtették el, majd 1954-ben fogtak hozzá a helyreállításához.
MTI/Koszticsák Szilárd
Több évtized után befejeződött a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és legdíszesebb szárnyas oltára, a kisszebeni Keresztelő Szent János főoltár restaurálása. Az óriási méretű, késő gótikus főoltár elkészültét 1496-ra datálják.

„1944 novemberében, teljesen jogosan, ijedtükben teljesen lebontották ezt a nagy méretű főoltárt. Nem a legszakszerűbben, arra nem volt idő, ezért sajnos akkor is sérült. Az alkatrészeire szedett oltár a múzeum pincéjében kapott helyet. És ugyan végül az épület nem kapott találatot, de mégis, nemcsak az oltár, hanem több műtárgy is megsérült amiatt, hogy az összes ablak betört és így a téli hófúvás mindenhová, többek között a pincébe is bejutott. A behordott hó ráolvadt a műtárgyakra, és nagyon sok minden elpusztult. A barok kori hozzányúlásnak viszont annyi haszna volt, hogy táblaképeket ekkor átfestették, így ez úgymond

védőrétegként óvta a további időszakban az eredeti felületeket"

– tette hozzá Dabronaki Béla.

Budapest, 2020. szeptember 23.
A felújítást vezető Dabronaki Béla restaurátor a felújított kisszebeni főoltár bemutatóján a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) 2020. szeptember 23-án. Több évtized után befejeződött a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és legdíszesebb szárnyas oltára, a kisszebeni Keresztelő Szent János főoltár restaurálása. Az óriási méretű, késő gótikus főoltár elkészültét 1496-ra datálják. 1944-ben, Budapest bombázásakor bontották szét és rejtették el, majd 1954-ben fogtak hozzá a helyreállításához.
MTI/Koszticsák Szilárd
A felújítást vezető Dabronaki Béla restaurátor a felújított kisszebeni főoltár bemutatóján

Az országos nyilvánosság csak a 19. század második felében fedezte fel a kisszebeni Keresztelő Szent János templom kincseit. A főoltárt és a két mellékoltárt 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre szállították Budapestre, először az Iparművészeti, majd rövidesen a Szépművészeti Múzeumba.

Dabronaki Béla elmondta, hogy a tervek szerint a Magyar Nemzeti Galériából a Szépművészeti Múzeumba, a Pergamon csarnokba fog átkerülni a három kisszebeni oltár, de még ott sem biztos, hogy lesz rá elég hely, hogy a hatalmas főoltárt a mellékoltáraival együtt állítsák ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bóka János új Fidesz-frakcióvezető: a Tisza Párt nem akarja, hogy 2030-ban az emberek szabadon dönthessenek

Készen állok a politikai közösségünk szolgálatára, vállalva, hogy megőrzöm az elmúlt 16 év eredményeit és képviselem értékeinket – jelentette ki megválasztása után Bóka János, a Fidesz új frakcióvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Meghajolt Zelenszkij a követelések előtt, de csak részben, elsötétült a Krím – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Meghajolt Zelenszkij a követelések előtt, de csak részben, elsötétült a Krím – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden menesztette az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, Olekszandr Szirszkijt. Az egy hete tartó tüntetések kereszttüzébe került Szirszkij helyére Mihajlo Drapatijt érkezik. A demonstrálók Szirszkij leváltása mellett a volt főparancsnokkal konfliktusba került Mihajlo Fedorov visszatérését is követelik a védelmi tárca élére. Zelenszkij ennek kapcsán kijelentette, Fedorovnak egy "érdemeinek megfelelő vezetői pozíciót" ajánlott, mely keretében elősegítheti az ország technológiai fejlődését. Közben áramszünetekről számoltak be az oroszok által megszállt Krímben, és több dél-oroszországi városban tűz ütött ki ukrán csapások következtében. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×