Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Róma, 2016. október 15.Bernardo Bertolucci kétszeres Oscar-díjas olasz filmrendező, forgatókönyvíró és költő a 11. Római Filmfesztiválon 2016. október 15-én. (MTI/EPA/Giorgio Onorati)
Nyitókép: MTI/EPA/Giorgio Onorati

Meghalt Bernardo Bertolucci

Az Utolsó tangó Párizsban és Az utolsó császár többszörös Oscar-díjas rendezője 77 éves korában hunyt el római otthonában.

A kétszeres Oscar-díjas olasz filmrendező, forgatókönyvíró és költő halálhírét szóvivője, Flavia Schiavi jelentette be, közlése szerint a rákbetegséggel küszködő Bertoluccit kora reggel érte a halál.

Bertolucci 1940-ben született, a XX. század egyik legjelentősebb olasz költője, Attilio Bertolucci. Testvére, Giuseppe Bertolucci szintén filmrendező. Bernardo Bertolucci filmrendezői pályája Pier Paolo Pasolini támogatásával, az 1960-as években kezdődött, az olasz újhullám egyik kiemelkedő alakjává vált.

Bertoluccinak mint forgatókönyvírónak volt szerepe Sergio Leone Volt egyszer egy Vadnyugat (1968) című, ma már klasszikus westernjének világsikerében is.

A halálhírről beszámolva több forrás is megjegyzi, hogy Bernardo Bertoluccinak sikerült Hollywoodba is betörnie, amire a 9 Oscar-díjas Az utolsó császár című alkotás a legjobb példa. Kiemelkedő alkotásai a monumentális, több mint ötórás Huszadik század, amely Olaszország 1900 és 1945 közötti történetét dolgozta fel két, ugyanazon a napon született, de barátból politikai ellenféllé váló férfi életét bemutatva. Az 1990-ben készített Oltalmazó ég Észak-Afrikában játszódó, pszichologizáló szerelmi háromszög a modern amerikai és a hagyományos arab civilizáció drámai találkozásáról, középpontjában az otthontalanság életérzése áll.

Az 1994-es A kis Buddha, amely az első Bhutánban forgatott film, hűvös fogadtatásban részesült, mint a két évvel későbbi Lopott szépség, hiába forgatott másfél évtized után ismét Itáliában, a festői Toscanában. Utolsó filmjét 2012-ben forgatta Bernardo Bertolucci, aki áprilisban a Vanity Fair magazinnak adott interjújában arról beszélt, amikor legutóbb Az utolsó tangó Párizsban című filmjének restaurált változatát nézte, kedvet kapott ahhoz, hogy ismét dolgozzon. Új filmet tervez, amelynek témája a szerelem és a párkapcsolati kommunikációs problémák.

A világhírű olasz rendező életművét 2007-ben a velencei filmfesztivál Arany Oroszlán-, 2001-ben a Cannes-ban Arany Pálma-életműdíjjal ismerték el, 2012-ben átvehette az Európai Filmakadémia életműdíját, mindezek mellett csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×