Évekig nem vállalta, hogy ír. Hogyan vágott bele mégis?

Ez egy hirtelen felindulásból történő kezdet volt. Megkeresett engem évekkel ezelőtt Szálinger Balázs kortárs költő, hogy írjak a Hévíz folyóiratba, de nem szerettem volna, mert az írás számomra egy szent dolog, azt nem lehet csak úgy. Azt mondtam neki, hogy Jézus, Szókratész, és én nem írunk. Sokáig nem vállaltam, de egyszer nyáron Hamvas Bélát olvastam, és megtaláltam rajta a fogást valahogy. Pár fröccs után - persze elolvastam már A bor filozófiáját is - elkezdtem írni róla egy paródiát, elküldtem Szálingernek, továbbküldte Csernának, (Cserna Szabó András) akinek nagyon tetszett, pozitívan reagált, és megjelent a Hévíz folyóiratban.

Könnyű volt elengedni azt a szorongást, ami az íráskor az emberben van?

Igen, akkor már könnyen jöttek az ötletek, de akkor se gondoltam, hogy ezt folytatni fogom. Mindig egyik könyv hozza a másikat, és elkezdtem Krúdyt olvasni, és felmerült bennem, hogy talán ezt is meg kéne próbálni, ha már ennyire tetszett nekik az előző. Nekem ők fontos emberek, adok a szavukra, ízlésükre, szimatukra. Láttam, hogy Cserna jól olvas, és jól ítél a művekről, ez biztatott arra, hogy tovább írjak és megírtam a Krúdy-paródiát, az is megjelent. Talán már ekkor azt mondta a Cserna, hogy ebből kötetet kéne írni. De majdnem két év volt, amíg ez beért.

Mi tesz jó paródiává egy szöveget?

Legyen érzelmi viszonyom a szerzőhöz, szeressem, vagy dühítsen, és legyen egy saját ötletem, amit maszkban akarok elmondani. Ahogy Kepes András a díjátadón mondta, ezek nem arról szólnak, hogy idegen tollakkal ékeskedem, hanem a saját mondanivalómat egy maszkban mondom el, erről szóltak a novellák.

Tartalmilag a stílus szemben áll a modernitással, hogy lehetett a kettőt összehozni?

Az egy humorforrás, hogy Kertész Imre a fociakadémiákról ír, vagy Szindbád a legókon vergődik át. Azt azért nehéz elképzelni, hogy Szinbád, a férfiak tudatalattija, óvodába akarna menni, vagy legót építeni, vagy pelenkázni. Ezzel a gondolattal játszottam el - kibontottam: ha mégis lenne Szinbádnak gyereke, akkor mi játszódna le benne.

Miről könnyű paródiát írni? Egy eleve parodisztikus elemekből álló műről is lehet?

Lehet. Mindig az volt a kérdés, hogy a kiszemelt elég jó író-e? Például Rejtőnél felmerült ez a kérdés, és kicsit elbizonytalanodtam, aztán rájöttem, hogy igen. Újra kellett olvasnom hozzá több könyvét. Ezek is paródiák, de ha kinyitjuk a kapukat, sok mindent lehet paródiának nevezni. Móricz nagyon pontosan megírta a korát - ilyen forrásokból is hozzuk magunkkal a történelemben a kulturális mémeket, továbbá a politika is ismétli önmagát és újrahasznosít. És nézed a mai híreket, és azt látod, hogy az olyan, mint egy Móricz-regény, ez olyan mint a Rokonok.

Előfordult, hogy valamin nem lehetett fogást találni?

Inkább azt mondhatom, hogy nagyon sok minden kimaradt. Spiró György például egyetlen dolgot nehezményez, hogy ő nem szerepel a paródiakötetben, ráadásul tőle szinte mindent olvastam, és szeretem is. Ez fájdalmas volt, de volt leadási határidő. Először egy hónapot szántam minden szerzőre, aztán már csak két hetet tudtam. És jó lett volna még egy Spiró...

Jó, ha egy szerző ezt mondja, hogy milyen kár, hogy én ebben nem vagyok benne?

Persze, mert ő is látja, hogy ez egy nagyon jó névsor. De mondtam neki és ő is tudja, hogy össze lehetne állítani három ilyen kötetet hasonlóan erős nevekkel.

Ez mit jelent a szövegre nézve? Azt, hogy az ember kellő tisztelettel nyúl hozzá?

Nekem a könyv nem egy kegytárgy, hanem élvezeti cikk. Lehet róla beszélgetni, mint egy üveg borról, ez azért jó, ez azért rossz. Nem vallásos révülettel közelítek az irodalomhoz, hanem ezt emberek írják, nem akármilyen emberek, de emberek. Ők is gyarlók, én is az vagyok. És ezekkel az írásokkal lehet játszani, inkább ez a lényeg - nem bénított meg a feladat, mert tovább tudtam gondolni a szövegeiket.

Nincs további könyvötlet?

Van egy virtuális kalap, amibe bedobálom az ötleteimet. Ez a kötet is lépésről lépésre, fától fáig született meg. Összefoglalni egy irodalmi művet előre nem lehet, az írás közben találom ki a fordulatokat. Talán a hangulata és a nyelve van meg talán először... nem tudom, mivel csak egy könyvet írtam.

Sokáig volt Bookline-sikerlistás a könyv, most megkapta a Libri Irodalmi Közönségdíjat - mit jelentenek az ilyen elismerések?

Nem számítottunk ekkora sikerre. Azt gondoltuk, hogy van a stand-up pályafutásom és mellette ez a könyv, mert azt gondoltuk, hogy a könyv úgyis csak pár ezer embert fog érdekelni, mert csak az fogja megvenni és az tudja élvezni, aki tudja, hogy ki az a Bodor Ádám. A díjak népszerűsítik a könyvet és az irodalmat is. Azt szeretném, hogy azoknak az eredeti írásait is többen olvassák emiatt, akik szerepelnek a könyvemben. Jó lenne, ha az olvasók kedvet kapnának hozzájuk amiatt, hogy parodizáltam őket.