„A kezdeményezés lényege az, hogy a zsidó közösséggel, a zsidósággal kapcsolatos sztereotípiákat, vagy akár előítéleteket próbáljuk meg feloldani az ismeretterjesztésnek egy nem hagyományos módján: úgy, hogy elsősorban nem zsidó embereket kérdezünk meg arról, ők mit gondolnak a zsidóságról, mit jelent számukra az, hogy zsidó” - mondta el az InfoRádiónak a kezdeményezést támogató Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
Köves Slomó emlékeztetett arra, hogy a Zsidó mesék első részében elsősorban a kulturális és közélet területéről választottak ki 54 szereplőt. Ők egy előválogatás után, Gárdos Péter rendezésében négy-öt percben mondták el, hogy mik a benyomásaik, a legmeghatározóbb élményeik a zsidósággal, a zsidó kifejezéssel, a zsidó kultúrával, vagy akár az antiszemitizmussal kapcsolatban. Ezek nagyon sok esetben igen személyes történetek.
A most leforgatott újabb kisfilmekben már nem ismert közéleti szerereplők vettek részt, hanem gyerekek, középiskolás diákok. Ezúttal 22 fiatalt sikerült felkérni arra, hogy meséljenek a zsidóságról.
„Az elkészült filmek alapján az a legmeghatározóbb benyomásom, hogy alapvetően a fiatal nemzedék nyitott a zsidóság – és valószínűleg mindenfajta más kulturális kisebbség - irányában. Az ismerethiány azonban borzasztó nagy probléma” - mutatott rá a rabbi.
Hozzátette: látszik, hogy meghatározó két területtel kapcsolatban bírnak a fiatalok valamilyen információval a zsidósággal kapcsolatban. Ez elsősorban a holokauszt, a holokauszt emlékei és az antiszemitizmus, és ennél lényegesen kevésbé, de valamennyire azért megjelenik az általános bibliaismeret is.
„Az első témakör megjelenése részben természetes, hiszen erről esik a legtöbb szó mind a közbeszédben, mind valószínűleg az iskolában vagy a barátok között. Ugyanakkor rávilágít arra a hiányosságra is, hogy nagyon nehéz már magát az antiszemitizmust vagy holokauszt-problematikát, emlékét, tanulságait is megérteni, ha ez nincs legalább abba a kontextusba belehelyezve, hogy alapismereteik legyenek a zsidóságról, a zsidóság történelméről, kultúrájáról. Ez talán az egyik legfontosabb tanulság, hogy mennyire fontos az ismeretterjesztésben továbbmenni” - jelezte Köves Slomó.
„Azt gondolom, azzal, hogy most mi, a zsidó közösség kérdeztünk, nem pedig mondtunk, felhívtuk arra is a figyelmet, hogy kérdezni soha nem probléma és a kérdésnek mindig meg kell előznie az ismeretterjesztést” - mondta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.