Infostart.hu
eur:
379.68
usd:
321.81
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Hogyan látják a fiatalok a zsidóságot? - Folytatódnak a zsidó mesék

Zsidó mesék 2. címmel Gárdos Péter filmrendező újabb 22 kisfilmet készített, amelyekben ez alkalommal többségében nem zsidó középiskolás fiatalok beszélnek a zsidósággal kapcsolatos tapasztalataikról. A legnagyobb közösségi internetes videómegosztó felületen elérhető filmekről Köves Slomó, a kezdeményezést támogató Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija beszélt az InfoRádiónak.

„A kezdeményezés lényege az, hogy a zsidó közösséggel, a zsidósággal kapcsolatos sztereotípiákat, vagy akár előítéleteket próbáljuk meg feloldani az ismeretterjesztésnek egy nem hagyományos módján: úgy, hogy elsősorban nem zsidó embereket kérdezünk meg arról, ők mit gondolnak a zsidóságról, mit jelent számukra az, hogy zsidó” - mondta el az InfoRádiónak a kezdeményezést támogató Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

Köves Slomó emlékeztetett arra, hogy a Zsidó mesék első részében elsősorban a kulturális és közélet területéről választottak ki 54 szereplőt. Ők egy előválogatás után, Gárdos Péter rendezésében négy-öt percben mondták el, hogy mik a benyomásaik, a legmeghatározóbb élményeik a zsidósággal, a zsidó kifejezéssel, a zsidó kultúrával, vagy akár az antiszemitizmussal kapcsolatban. Ezek nagyon sok esetben igen személyes történetek.

A most leforgatott újabb kisfilmekben már nem ismert közéleti szerereplők vettek részt, hanem gyerekek, középiskolás diákok. Ezúttal 22 fiatalt sikerült felkérni arra, hogy meséljenek a zsidóságról.

„Az elkészült filmek alapján az a legmeghatározóbb benyomásom, hogy alapvetően a fiatal nemzedék nyitott a zsidóság – és valószínűleg mindenfajta más kulturális kisebbség - irányában. Az ismerethiány azonban borzasztó nagy probléma” - mutatott rá a rabbi.

Hozzátette: látszik, hogy meghatározó két területtel kapcsolatban bírnak a fiatalok valamilyen információval a zsidósággal kapcsolatban. Ez elsősorban a holokauszt, a holokauszt emlékei és az antiszemitizmus, és ennél lényegesen kevésbé, de valamennyire azért megjelenik az általános bibliaismeret is.

„Az első témakör megjelenése részben természetes, hiszen erről esik a legtöbb szó mind a közbeszédben, mind valószínűleg az iskolában vagy a barátok között. Ugyanakkor rávilágít arra a hiányosságra is, hogy nagyon nehéz már magát az antiszemitizmust vagy holokauszt-problematikát, emlékét, tanulságait is megérteni, ha ez nincs legalább abba a kontextusba belehelyezve, hogy alapismereteik legyenek a zsidóságról, a zsidóság történelméről, kultúrájáról. Ez talán az egyik legfontosabb tanulság, hogy mennyire fontos az ismeretterjesztésben továbbmenni” - jelezte Köves Slomó.

„Azt gondolom, azzal, hogy most mi, a zsidó közösség kérdeztünk, nem pedig mondtunk, felhívtuk arra is a figyelmet, hogy kérdezni soha nem probléma és a kérdésnek mindig meg kell előznie az ismeretterjesztést” - mondta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×