Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Légicsapásban megsemmisült rendõrörs romjai Teheránban 2026. március 3-án, az Irán elleni amerikai-izraeli támadás negyedik napján. A légicsapásokban Ali Hamenei ajatollah, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje, Aziz Naszirzadeh védelmi miniszter, valamint több magas rangú katonai vezetõ is életét vesztette. Irán vezetését átmenetileg egy háromtagú vezetõi tanács vette át.
Nyitókép: MTI/AP/Vahid Szalemi

Hatalmas robbanások Irán fővárosában – videó

Újabb heves robbanások rázták meg Teheránt kedden, tucatnyi rakéta csapódott be az iráni főváros egyik elővárosában, Pardiszban is a helyi médiajelentések szerint. Az iráni Forradalmi Gárda azt állítja, hogy a megtorló csapások miatt az amerikai hadsereg is komoly veszteségeket szenvedett, ezt azonban az amerikaiak cáfolták.

A közösségi médiára feltöltött videókon látható, hogy a Teherán közelében magasodó Alborz-hegység fölött is szürke füstfelhők szállnak.

Az izraeli hadsereg kedd hajnalban bejelentette, hogy az izraeli lakosság elhagyhatja az óvóhelyeket, mivel véget ért a legutóbbi Iránból érkezett rakétatámadás. A közlemény azonban arra figyelmeztette a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyek közelében.

Az iráni Forradalmi Gárda azt állította, hogy a támadás első két napján 650 amerikai katona vesztette életét vagy sebesült meg. A gárda szóvivője hozzátette, hogy az iráni rakéták és drónok több csapást mértek az amerikai haditengerészet ötödik flottájának bahreini főhadiszállására, és a támadásoknak 160 amerikai halálos áldozata vagy sebesültje volt. Azt is állította, hogy az iráni rakéták az amerikai haditengerészet egy harctámogató hajójában is komoly károkat okoztak, és az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó a támadást követően délkeleti irányban „menekült el” az Indiai-óceán felé.

Az állításokat hazugságnak nevezte az amerikai hadsereg, amelynek hétfőn este kiadott közleménye szerint az Irán ellen indított katonai műveletben addig hat amerikai katona vesztette életét.

Az amerikai média emellett 18 súlyosan megsebesült katonáról is beszámolt. Az amerikai illetékesek tájékoztatása szerint a bahreini amerikai katonai támaszpontok elleni támadásban nem haltak meg amerikai katonák.

A térségért illetékes amerikai középső parancsnokság (CENTCOM) korábban cáfolta, hogy az iráni rakéták „akárcsak megközelítették volna” az Abraham Lincolnt, és a Forradalmi Gárda állítását dezinformációnak és hazugságnak nevezte.

Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×