Az elmúlt hónapokban az általa tető alá hozott békekötéseket emlegető Donald Trump és Izrael nem húzta az időt az Irán elleni legújabb légicsapások során. Szinte azonnal megölték az ország legfőbb vallási vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot, a lányát, a vejét, az unokáját és a menyét.

A csapásokban továbbá meghalt a Forradalmi Gárda parancsnoka, a védelmi miniszter, az egyik biztonsági szolgálat főnöke, egy katonai intézmény és egy védelmi fejlesztési szervezet jelenlegi és volt vezetője is. Likvidálták továbbá Mahmúd Ahmedinezsád egykori keményvonalas elnököt – annak ellenére, hogy visszavonult és a rendszer egyik bírálójává lett, bár az atomprogram nagy támogatója maradt.

Az üzenet világos volt: a háborúba belefér az ellenséges állam vezetőinek meggyilkolása – amit Vlagyimir Putyin „az emberi erkölcs összes normáját sértő cinikus gyilkosságnak” nevezett. Ji Vang kínai külügyminiszter vasárnap beszélt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, akinek azt mondta, hogy „szégyentelen módon megöltek egy szuverén vezetőt” – miközben az irániak egy része és még az izraeli zászlókat is lengető iráni diaszpóra tagjai ünnepelték, hogy Hamenei nincs többé. Kommentátorok szerint az ajatollah megölése üzenet volt Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csinping kínai elnöknek is, bár a mérsékeltebbek szerint inkább azt demonstrálta, hogy mennyire képtelenek a szavakon kívül Teherán mellé állni. Az ukrán háborús térképeiről ismert Nemzetközi Háborúkutató Intézet szerint az oroszok, „sablon bírálataik” ellenére „nem hajlandók támogatni Iránt”.

Moszkva például nem szállította le nekik az S-400 légvédelmi rendszert és a SzU-35-ös harci gépeket, és nincs hír arról, hogy a kínaiak átadták-e a belengetett ballisztikus-rakéta üzemanyagot és a „hajógyilkos” fegyvereket – ami gyorsan biztos távolságra kényszeríthette volna az amerikai hadihajókat az Iránhoz közeli vizekről.

Ami miatt bármely, az Egyesült Államokkal ellenséges viszonyba kerülő vezetőnek féltenie kell az életét a történtek után, az a technológiai háttér, amivel a rejtőzködő Hamenei nyomára bukkantak.

A célzott gyilkosságok után sokan megkérdőjelezték az iráni vezetők józan eszét, pedig ők valójában már mindenféle digitális lábnyomot minimalizálva mozogtak és üzentek egymásnak.

Az amerikai kiber-eszközök, a magasból figyelő drónok és a célszemélyt akár a járásáról és a hangjáról felismerő mesterséges intelligencia segített felfedni a vezetők mozgásának ismétlődő elemeit,

ami a hírszerzéssel megtámogatva lehetőséget adott a csapásra.

Abban az esetben, ha ezek után, néhány nap vagy hét elmúltával Donald Trump amerikai elnök győzelmet tud hirdetni, Moszka és Peking már nehezebben tudja majd folytatni azt a narratívát, hogy hanyatlófélben van az amerikai hatalom.

Az oroszok megpróbálhatnak profitálni a megugrott olajárakból, bár az úgynevezett „árnyékflottát” megcélzó nyugati akciók egyre inkább megnehezítik számukra a tengeri szállítást. Kína viszont olajigénye egyharmadát fedezte Venezuelából és Iránból, a világpiaci mozgások ezért sebezhetővé teszik.

Visszatérve Hamenei ajatollah megölésére: az orosz médiában egyesek azon spekulálnak, hogy akkor immár Moszkva is célba vehetné Zelenszkij ukrán elnököt. „Moszkvának megvannak az ilyen eszközei, az hogy ez eddig nem történt meg, tudatos választás volt, a kijevi vezetés most valószínűleg kapkodja a fejét” – írta a Gazeta nevű oldal egyik kommentárja.