A hat tonna felszálló súlyú, pilóta nélküli repülőgép sajátos technikai megoldású, úgynevezett billenőrotoros szerkezet. Ez azt jelenti, hogy a függőleges emelkedéshez és a vízszintes repüléshez ugyanazokat a légcsavarokat használja. Vagyis egyszerre helikopter is és merev szárnyú repülőgép is. Igaz, a mozgatást végző propellerei se nem a hagyományos kialakítású légcsavarok, se nem a forgószárnyasokat mozgató rotorok. E kettő ötvözetei, és a propeller, valamint a rotor szavak összevonásával proprotornak nevezik őket. A szárnyvégeken elhelyezett különleges légcsavarok emelkedés és ereszkedés közben függőlegesen állnak, majd a megfelelő repülési magasság elérésekor fokozatosan vízszintbe fordulnak, és onnantól úgy repítik tovább a gépet. Ezért hívják ezt a fajta hajtásláncot billenőrotorosnak, az egész gépet pedig konvertiplánnak.

Ez technológia már régóta foglalkoztatja a mérnököket, mivel a helikopterek és a repülőgépek legjobb tulajdonságát egyesíti: a helyből fel- és leszállást, valamint a nagy vízszintes sebességet. A helikopterek ugyanis a forgószárny sajátosságai miatt képtelenek 400 km/órás tempónál gyorsabban száguldani. Ezt még kiegészítő légcsavarokkal sem lehet óránként 480 kilométer fölé növelni. Ellenben egy hasonló méretű, merev szárnyú repülő könnyedén elérheti az 5-600 kilométeres óránkénti sebességet is.

Az évtizedek óta folyó kutatásokban a legmesszebb az amerikai Bell cég mérnökei jutottak, akik meg is alkották a világ első billenőrotoros repülőgépét. A V-22 Osprey már lassan két évtizede szolgál az amerikai fegyveres erőknél. Bár nagyon drága és különleges eszközről van szó, a képességei annyira lenyűgözők, hogy az Egyesült Államok haderejében a helikoptereket a V-22-es utódával, a szintén a Bell vállalat által kifejlesztett MV-75-össel fogják lecserélni.

Ezek azonban mind ember vezette repülők, pedig a billenőrotor-technika a robotok számára is rendkívül hasznos lenne. Ilyen fejlesztések is folynak, de eddig csupán a már említett amerikai Bell cégnek és most, a kínai Egyesült Repülőgépgyártó Csoport nevű magánvállalatnak sikerült használható példányokat készíteni. Mind a Bell V-247 Vigilant, mind pedig a legújabb kínai modell, a Lanying R6000 nagyon hasonló paraméterekkel rendelkezik, bár az amerikai gép valamivel nagyobb és kicsivel gyorsabb is.

Mindez semmit sem von le abból, hogy a kínai drón repül és ha igaz, hamarosan alkalmas lesz a sorozatgyártásra is. A december 28-án végrehajtott első felszállás állítólag hibátlanul sikerült, így rövidesen folytatódhat a szerkezet berepülése. A 11,8 méter hosszú és a proprotorokkal együtt 17,5 méter szárnytávolságú drón impozáns, 7,6 köbméteres tehertérrel rendelkezik. Ebben vagy 6-12 utasnak, vagy két tonna rakománynak jut hely. A legnagyobb sebessége 550 km/hóra (az amerikai vetélytárs ennél csak 10 km/órával gyorsabb), míg a hatótávolsága négyezer kilométer is lehet. A Bell V-247 – terheléstől függően – legfeljebb 2600 kilométerre repülhet, viszont a levegőben is képes üzemanyagot felvenni, így elvben bármilyen messzire eljuthat.

A kínai gyár beszámolója alapján a gépük rendelkezik egy sor olyan berendezéssel, például ütközést elkerülő figyelmeztető rendszerrel, ami alkalmassá teszi arra, hogy a polgári légi forgalomban repüljön. Ellenben az Army Recognition ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a kínai cégek egyre gyakrabban fejlesztenek úgynevezett kettős hasznosíthatóságú eszközöket. Ezek bár hivatalosan polgári célokra épülnek, de minimális átlakatással – vagy akár anélkül – katonai feladatokra szintén megfelelnek.

Lanying R6000, a 6-ton tiltrotor aircraft, just completed its maiden flight. Vertical takeoff like a helicopter, high-speed cruise like a plane.
Payload capacity: 2 ton
cruising speed: 550 km/h
max range: 4,000 km
service ceiling: 7,620 m‌.
A game-changer for civilian logistics pic.twitter.com/KXBECsnTGQ

— Lai Wingwang (@laiwingwang) December 29, 2025

A Lanying R6000 például szállíthat kommandósokat is, akiket az ellenséges vonalak mögött, észrevétlenül kitehet, vagy vihet az első vonalban harcoló katonáknak lőszert, vizet és élelmet. Mivel nem igényel kifutópályát, sebesülteket is kimenthet a tűzvonalból. Kis helyigénye miatt ugyancsak üzemelhet a kínai hadiflotta hajóiról, mondjuk hírszerző, megfigyelő és felderítő küldetéseket teljesíthet. A jókora tehertérbe pedig sokféle fegyver befér, így csapásmérésre szintén megfelelő lehet.

Mindenesetre az új nehézsúlyú robot jól mutatja, mennyire fontosak a drónok a pekingi hadvezetés számára. A kínai tábornok és admirálisok nagy sorozatban gyártható, viszonylag olcsó, de főként feláldozható robotokkal akarják még ütőképesebbé tenni a szárazföldi, légi valamint tengeri erőiket. Bár nyugati szakértők szerint ezen a téren még mindig az USA-é az elsőség, Kína egyre gyorsabban közelít a riválisához.