Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
316.08
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
2025. január 7-én közreadott kép a Grönland közép-nyugati részén fekvő Kangaamiut település házairól. Ezen a napon ifjabb Donald Trump üzletember, Donald Trump megválasztott amerikai elnök fia a dán fennhatóság alatt álló Grönland fővárosába, Nuukba érkezett.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard

Franciaország már „érkezik is” Grönlandra

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án - jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője, hozzátéve, hogy ez "politikai jelzés", miközben az amerikai elnök, Donald Trump szeretné amerikai tulajdonná tenni a Dániához tartozó autonóm területet.

„A döntés, hogy ott konzulátust nyitunk, tavaly nyáron született, amikor Emmanuel Macron elnök ellátogatott oda" - emlékeztetett Jean-Noël Barrot az RTL kereskedelmi rádióban nyilatkozva. „Én magam augusztus végén utaztam oda, hogy előkészítsem ezt a konzultátust, amely február 6-án nyílik meg" – tette hozzá.

„Ez egy politikai jelzés, amely azzal a szándékkal párosul, hogy növeljük jelenlétünket Grönlandon, beleértve a tudományos területet is" – hangsúlyozta a külügyminiszter, aki kijelentette: „Grönland nem eladó".

„Grönland nem akarja, hogy az Egyesült Államok birtokolja, kormányozza, megtagadja vagy beolvassza. Grönland Dánia, a NATO és az Európai Unió mellett döntött" – mondta Barrot.

„Ha másképp akarnák megszerezni Gröndlandot, mint megvásárlással, az nyilvánvalóan nagyon furcsának tűnne, mert egy NATO-tag számára, tekintve, hogy ez egy biztonsági szövetség, amely közel nyolcvan éve köti össze Észak-Amerikát Európával, nem lenne értelme megtámadni egy másik NATO-tagot, sőt, az Egyesült Államok érdekeivel is ellentétes lenne" – vélekedett.

„Ennek a zsarolásnak természetesen véget kell vetni" – fogalmazott a francia diplomácia vezetője.

Jean-Noël Barrot megszólalásával egy időben érkezett meg a dán és a grönlandi diplomácia vezetője a Fehér Házba egy várhatóan feszült megbeszélésre, amelynek célja a Grönland körüli válság enyhítése.

A hatalomba történt tavalyi visszatérése óta Donald Trump már többször felvetette annak a lehetőségét, hogy átvegye az irányítást az óriási, stratégiai fontosságú, de ritkán lakott sarkvidéki szigeten.

A mostani dán-amerikai-grönlandi találkozót a dán külügyminiszter, Lars Lokke Rasmussen kezdeményezte Marco Rubio amerikai külügyminiszternél, J.D. Vance amerikai alelnök is jelen lesz rajta.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×