Donald Trump amerikai elnök az Air Force One fedélzetén egy Grönlanddal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „ha nem foglaljuk el Grönlandot, Oroszország vagy Kína fogja, és ezt nem fogom megengedni.” „Grönland így vagy úgy, a miénk lesz” – tette hozzá.

A Daily Mail értesülése szerint az elnök olyannyira komolyan gondolja a dolgot, hogy utasította az amerikai vezérkart, hogy dolgozzanak ki egy tervet Grönland esetleges katonai megszerzésére – írja az Economx.

A lap szerint az elnök nem azonnali katonai akcióra adott utasítást, hanem egy olyan forgatókönyv kidolgozását kérte, amely egy esetleges jövőbeli döntés alapjául szolgálhat. A lap azt írja, Donald Trump környezetében egyre erősebben jelenik meg az a nézet, hogy Grönland stratégiai jelentősége – különösen az arktiszi térség militarizálódása, valamint Oroszország és Kína növekvő jelenléte miatt – az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke.

A hírek szerint viszont az amerikai katonai vezetés részéről komoly aggályok merültek fel, ugyanis egy ilyen terv jogi és politikai következményei beláthatatlanok lennének.

Eközben több európai ország, élükön Németországgal és az Egyesült Királysággal, azt fontolgatja, hogyan növelhetné katonai jelenlétét Grönlandon, hogy egyértelművé tegye Donald Trump amerikai elnök számára: Európa komolyan veszi a sziget és a sarkkör biztonságát – írja a Bloomberg híradása nyomán a Portfolio.

Az érintett államok arról tárgyalnak, milyen formában és milyen eszközökkel tudnák erősíteni jelenlétüket a szigeten és annak térségében. A hírügynökség úgy tudja, Németország egy Arctic Sentry, azaz Sarkvidéki őrszem nevű közös NATO-missziót javasolna, a Balti-tengeren már működő misszió mintájára. A kezdeményezés a térség katonai megfigyelését és az infrastruktúra védelmét erősítené. A német kormány szerint erre azért van szükség, mert Oroszország és Kína egyre aktívabb a térségben, ami új biztonsági kockázatokat jelent.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint is fokozni kellene a térségben a katonai jelenlétet, erről már egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral is.

Az európai országok szervezkedése azután kapcsolt magasabb fokozatra, hogy Trump nemrég – visszatérve a tavaly már többször belebegtetett szándékához – kijelentette: meg akarja szerezni Grönlandot.

Grönland a dán koronához tartozó, de nagyfokú autonómiát élvező terület, Dánia pedig továbbra is diplomáciai úton oldaná meg a helyzetet. A dán és a grönlandi külügyminiszter Washingtonba utaznak, hogy tárgyaljanak a szerintük az amerikai oldalon terjedő túlzó vagy pontatlan biztonsági érvekről, és nyomatékosítsák, hogy Grönland jövőjéről nem lehet a helyi lakosság és a NATO-szövetségesek megkerülésével dönteni

A grönlandi parlament nemrég közös nyilatkozatban tiltakozott Donald Trump túlzó kijelentései ellen, a pártok szerint a sziget lakóinak saját maguknak kell dönteniük a jövőjükről.