Infostart.hu
eur:
364.54
usd:
316.36
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Colorful Ilulissat in Sunset, Greenland
Nyitókép: Getty Images

Megvenni a lakosságot? – Végre Grönland vezetője is előállt azzal, mit szeretnének

„Geopolitikai válsággal szembesülünk, s amennyiben itt és most választanunk kellene az Egyesült Államok és Dánia között, akkor...”

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz - jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.

„Geopolitikai válsággal szembesülünk, s amennyiben itt és most választanunk kellene az Egyesült Államok és Dánia között, akkor Dániát választanánk. Egységben vagyunk a Dán Királyságban" - hangoztatta Nielsen Mette Frederiksen dán kormányfővel közösen tartott koppenhágai sajtótájékoztatóján.

Frederiksen hangsúlyozta, hogy nem könnyű ellenállni „legközelebbi szövetségeseink elfogadhatatlan nyomásának".

Ugyanakkor „nem lehet erővel a határokat eltolni, és nem lehet egy lakosságot megvásárolni". Figyelmeztetett egyben, hogy „a nehezebb része még előttünk áll".

Nielsen szerint hatalmas nyomás nehezedik a grönlandi lakosságra. Dánia oldalán állnak, s közösen bocsátkoznak tárgyalásokba, ahonnan aztán együtt is távoznak - fogalmazott.

Várhatóan szerdán ül asztalhoz egymással Dánia, Grönland, valamint az Egyesült Államok külügyminisztere; Lokke Rasmussen, Vivian Motzfeldt és Marco Rubio, a megbeszélésén J.D. Vance amerikai alelnök is részt vesz.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára a Grönlandra vonatkozó amerikai tervekkel kapcsolatban hétfőn úgy fogalmazott, hogy Grönlandnak is legjobb érdeke lenne, ha az Egyesült Államok részévé válna és az Egyesült Államok védelmében részesülne. Megjegyezte, hogy a sziget esetleges ellenséges szándékú átvétele Kína vagy Oroszország részéről nem lenne jó sem az Egyesült Államok, sem Európa, sem Grönland számára.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×