Marco Rubio amerikai külügyminiszter és dán illetékesek szerdai tárgyalását még hivatalosan nem jelentették be, de a CBS diplomáciai forrásokra hivatkozva számolt be a találkozóról. Ez lesz az első kétoldalú találkozó azóta, hogy Donald Trump elnök felvetette: az Egyesült Államok megvásárolná, vagy végső esetben erővel is megszerezné a Dániához tartozó autonóm területet.

A CBS szerint a háttérben egyre feszültebb egyeztetések zajlanak, ezek része Johann Wadephul német külügyminiszter hétfői, washingtoni útja is. „Amennyiben az amerikai elnök orosz, illetve kínai hajók, vagy tengeralattjárók jelentette veszélyekre figyelt fel itt a régióban, akkor közösen válaszokat találhatunk erre"– hangoztatta Wadephul még Izlandon, útban Washingtonba.

Marco Rubio igyekezett tompítani azt, hogy Grönlandot katonai erővel próbálnák megszerezni, de Donald Trump vasárnap ismét kijelentette: ha az Egyesült Államok nem lép, akkor Oroszország vagy Kína fogja megszerezni a szigetet. Trump szerint így vagy úgy, de Grönland amerikai kézbe kerül.

Veszélyben a NATO egysége?

A retorika sokkolta az európai szövetségeseket. Dánia egyértelművé tette, Grönland nem eladó, és a sziget jövőjéről kizárólag a grönlandiak dönthetnek. A dán gyarmati idők sérelmei miatt függetlenségre vágyó szigetlakók egy része is azt hangsúlyozta a BBC helyszíni riportjában, hogy nem akarnak Amerika részévé válni.

Jens Friedrich Nielsen grönlandi miniszterelnök és a parlament összes pártja közösen hangsúlyozta: nem akarnak sem amerikaiak, sem dánok lenni, grönlandiak akarnak maradni.

A feszültség miatt Londonban is új forgatókönyv került az asztalra. Sir Keir Starmer brit kormányfő napokkal azután, hogy elkötelezte magát egy Ukrajnába küldendő kontingens mellett, fontolóra vette, hogy brit katonákat küldjön Grönlandra egy esetleges NATO misszió részeként. A cél hivatalosan a térség stabilizálása és az elrettentés erősítése lenne, nem pedig az Egyesült Államokkal a konfrontáció. London ugyanakkor óvatosan fogalmaz: a sarkvidéki régió biztonságáról folytatott egyeztetések a szövetség üzemszerű működésének a részei és nem közvetlen válaszok Trump fenyegetéseire.

A bírálók szerint a brit hadsereg már most is túlterhelt, és kérdéses, hogy van-e elég kapacitása az északi szerepvállalásra. Németország szintén fokozná jelenlétét a térségben. Berlin szerint kizárólag Grönland és Dánia dönthet a terület szuverenitásáról, és a NATO-n belüli együttműködést nem egymás ellen, hanem egymással kell erősíteni.

Az észak-atlanti szövetség nem adott ki nyilvános nyilatkozatot, amely egyértelműen támogatta volna Dánia és Grönland területi integritását. Több európai fővárosban aggodalmat kelt a hallgatás, és attól tartanak, hogy a csend erősíti Donald Trump mozgásterét a szövetségesekkel szemben. A NATO katonai főparancsnoka, Alexis Grinkevich tábornok azt mondta,hogy a katonai szövetségen belül egészséges párbeszéd zajlik Grönland jövőjéről, és jelenleg nincs közvetlen katonai fenyegetés.

Grönland, amelynek lakossága kevesebb mint 57 ezer fő, és területének mintegy négyötöde jéggel borított, nagyrészt autonóm, de hivatalosan a NATO-tag Dán Királyság része.