Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Andrzej Duda lengyel elnök beszédet mond a lengyel parlamenti alsóház (szejm) nyitóülésén 2024. október 16-án, egy nappal a lengyel parlamenti választások első évfordulója utáni napon.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara

A lengyel flotta tüzet nyithat a Balti-tengeren

Az elfogadott törvény értelmében a Baltikumban tartózkodó lengyel erők innentől kezdve akár fegyverrel is megvédhetik az ott található létfontosságú infrastruktúrát.

Lengyelországban a parlament alsóháza (szejm) pénteken jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a Balti-tenger térségében szolgáló haditengerészeti és határőrségi erőket, hogy akár fegyverrel is megvédjék az ott található létfontosságú infrastruktúrát.

A védelmi tárca által „biztonságos Baltikumnak” nevezett, a 460 fős szejm jelen lévő képviselői által leadott 263 igen és két nem szavazattal, 172 tartózkodás mellett elfogadott törvény egyik pontja felhatalmazza a haditengerészet és a légierő egységeinek parancsnokait, hogy

önvédelemből – az operatív parancsnok előzetes jóváhagyásával – akár tüzet is nyithassanak annak érdekében, hogy megvédjék a határőrség, a rendőrség, illetve a fegyveres erők tulajdonában lévő létfontosságú infrastruktúra mellett a légi eszközöket, illetve a hajókat.

A törvény egy másik lényeges pontja felhatalmazza a lengyel haditengerészet egységeit arra, hogy – a nemzetbiztonság erősítése és a gyorsabb válaszadás érdekében – az ország felségvizein kívül is hajthassanak végre műveleteket.

Mindemellett bővíti azon feltételek körét, amelyek engedélyezik a lengyel erők számára külföldi műveletek végrehajtását: az olyan missziók mellé, mint a szövetségesek támogatása, a békefenntartás vagy a terrorizmus elleni küzdelem, bekerültek „a Lengyel Köztársaság biztonságának erősítését célzó tevékenységek” is.

A törvény szövege továbbá pontosítja az eljárást a légtérbe behatoló rakéták elfogásával kapcsolatban, a határőrség mellett a haditengerészet számára is megengedi a külföldi hajók ellenőrzését, valamint bővíti a határőrségnek a létfontosságú infrastruktúra védelmére vonatkozó jogköreit is.

A tartózkodók többségükben a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselői közül kerültek ki.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×