Védelmi területen is új fejezetet nyithat Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt heti washingtoni találkozója – mondta el Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban, az Oeconomus honlapján megjelent tanulmányához kapcsolódva.

A magyar védelmi fejlesztésért felelős döntéshozók többször is sérelmezték az elmúlt években, még a jelenlegi Trump-adminisztráció előtt, hogy politikai okok miatt több amerikai fegyverrendszerhez nem férhetett hozzá a magyar fél. Várhatóan ebben történhet most változás, ez a politikai akadály elhárult,

hozzáférhetünk azokhoz a technológiákhoz, amelyek a magyar haderőfejlesztés számára is kulcsfontosságúak lehetnek

– fejtette ki Nagy Dávid.

Hozzátette, az általános dolog egyébként, hogy még a NATO-n belül sem fér hozzá automatikusan mindenki az amerikai technológiához, illetve a legfejlettebb technológiákhoz. Ennek számos oka lehet, az amerikaiak így például elérhetik az amerikai haditechnológiai fölény megőrzését, a technológia továbbértékesítésének védelmét, de „nem konkrétan kézzelfogható” indokok is vannak, mint például a politikai szempontok.

Legtöbbször ezeket a fegyvereladásokat kormányközi megállapodások által hozzák tető alá, amelyeket az amerikai külügyminisztérium engedélyez, de róluk a Kongresszus is kap előzetes értesítést. A Kongresszus akár meg is vétózhat egy ilyen nagyobb horderejű fegyvereladást, amennyiben valamilyen okból azt látja, hogy nem szabad megtörténnie – ismertette az elemző.

Nagy Dávid kiemelte, hogy az amerikai és a magyar fél is elsősorban a HIMARS tüzérségi eszközök vásárlásának lehetőségét erősítette meg. Ez a típus az orosz-ukrán háború során vált nagyon ismertté, egy jól bevált, több NATO-tagállam által rendszeresített védelmi eszköz.

A 6x6-os meghajtású, kerekes alvázra épített hordozójármű hat indítócsöves egységével különböző, kisebb-nagyobb rakétatípusokat is képes indítani. Háromfős személyzettel működtethető, lőtávolsága pedig akár 480 kilométer is lehet.

Erre a rakétarendszerre nagyon nagy a kereslet európai szinten is, ezért „Magyarországnak is be kell állnia a sorba”, ha egy ilyet szeretne venni. Legalább 3-5 éves várakozással szükséges számolnunk, mivel a gyártó, a Lockheed Martin nagyon le van terhelve, emelte ki az elemző.

Jó esetben a 2030-as évek elején érkezhet meg az eszköz,

ha ténylegesen döntünk a megvásárlásáról, és a Kongresszus is erre áldását adja, tette hozzá Nagy Dávid.

A régióban számos államnak van már ilyen eszköze. Románia, Horvátország, Lengyelország és a balti térség államai is rendelkeznek ilyennel, ezekhez az országokhoz „zárkózhat fel” Magyarország. Jelenleg a piacon lévő rakétatüzérségi rendszerekből ez a legkomolyabb rendszer, világelső katonai technológiát képvisel, ecsetelte az elemző.

Azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a fegyverre fordított kiadások növekedése, Nagy Dávid úgy fogalmazott, hogy „ha békét akarsz, akkor készülj a háborúra”. A magyar kormánynak, a védelmi szektornak az a megközelítése, hogy nem ülhet tétlenül, passzívan, ha békét szeretnénk ebben az országban.

Az elemző hozzátette, jobb észnél lenni, és jobb ezeket a technológiákat, képességeket magunknál tudni, de „nyilván nem készülünk aktív háborúra”.