Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Gazprom/MTVA Sajtóadatbank/MTI

Őrizetbe vettek egy ukrán férfit gázvezetékek elleni támadások ügyében Olaszországban

Az olasz hatóságok őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, akit a 2022 szeptemberében az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetékek ellen végrehajtott robbantások egyik szervezőjeként tartanak számon – közölte csütörtökön a német szövetségi főügyész. A letartóztatás hírét az olasz csendőrség is megerősítette.

A férfit, akit a német adatvédelmi szabályok miatt csak Szerhij K.-ként neveztek meg, az olasz csendőrség fogta el csütörtökre virradóra Rimini tartományban egy hétfőn kiadott európai elfogatóparancs alapján. Olaszországból Németországba szállítják, ahol bíróság elé kell állnia.

A német szövetségi ügyészség közölte: Szerhij K. ellen robbantásban való bűnrészesség, szabotázs és jelentős vagyoni károkozással járó rongálás miatt indul eljárás.

A nyomozás szerint a gyanúsított egy csoport tagjaként 2022. szeptember 26-án robbanószerkezeteket helyezett el a Balti-tenger mélyén futó vezetékeken a dániai Bornholm-sziget közelében.

A csapat egy Rostockból induló vitorlás jachttal jutott el a helyszínre; a hajót egy német cégtől bérelték ki hamis okmányokkal és közvetítők segítségével.

Mivel a robbanások Svédország, Dánia és Németország gazdasági övezetét is érintették, mindhárom ország külön vizsgálatot indított az ügyben, ám Stockholm és Koppenhága időközben lezárta az eljárást, így a nyomozást jelenleg kizárólag Berlin folytatja.

Az Északi Áramlat-1 Oroszország fő gázszállítási útvonalaként szolgált Németország felé egészen addig, amíg Moszkva 2022 augusztusában le nem állította a szállításokat. Az Északi Áramlat-2 soha nem kezdte meg működését, mivel Berlin az engedélyezési folyamatot az ukrajnai háború előtt felfüggesztette.

Német lapértesülések 2023-ban arról cikkeztek, hogy egy Ukrajna-barát csoport állhat a szabotázs mögött, de Kijev következetesen tagadta, hogy köze volna a robbantásokhoz.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×