Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a szíriai hivatali partnerével, Fejszál Mekdaddal tartott közös sajtóértekezletükön a moszkvai külügyminisztériumban 2022. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova

Oroszország szerint már nem kötelező rá egy fontos vállalás

Nem tekinti többé kötelezőnek magára nézve a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó önkorlátozást, amely moratórium szerinte okafogyottá vált - közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai tárca ezzel összefüggésben a kollektív Nyugat rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésével kapcsolatos lépéseire hívta fel a figyelmet, s hangsúlyozta: ezek közvetlen biztonsági fenyegetést jelentenek Oroszország számára. A minisztérium leszögezte, mindez válaszintézkedéseket követel az orosz féltől.

"Mivel többszöri figyelmeztetéseinket ebben a kérdésben figyelmen kívül hagyták, és a helyzet az amerikai gyártmányú, földi indítású közepes hatótávolságú rakéták európai és az ázsiai-csendes-óceáni térségben való tényleges telepítése felé halad, az orosz külügyminisztérium megállapítja, hogy megszűntek a feltételek az egyoldalú moratórium fenntartására a hasonló fegyverek telepítése tekintetében, és jogosult kijelenteni, hogy az Oroszországi Föderáció többé nem tekinti magát kötelezettnek a korábban elfogadott önkorlátozások betartására" - tette hozzá a külügyminisztérium.

Az Egyesült Államok 2019 augusztusában kilépett a Washington és Moszkva között 1987-ben létrejött, a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésből. Oroszország akkor közölte, hogy tartózkodni fog ilyen fegyverek telepítésétől, amennyiben az Egyesült Államok is így tesz. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly decemberben azonban jelezte, hogy Moszkva válaszolni fog az Egyesült Államok és a NATO stratégiai szférában tett "destabilizáló lépéseire".

Címlapról ajánljuk
Jövőre 77 400 milliárd forint sorsáról döntenek Brüsszelben – mutatjuk, hova ömlenek az uniós pénzek!

Jövőre 77 400 milliárd forint sorsáról döntenek Brüsszelben – mutatjuk, hova ömlenek az uniós pénzek!

Az év végére megszületett a döntés a 2026-os uniós költségvetés végleges formájáról. Miközben az Európai Parlament relatíve nagy sikerként könyvelhette el, hogy a tagállamokat sikerült meggyőznie a források növeléséről, az így allokált mintegy 300 millió euró csak töredéke a 200 milliárd euróhoz (77 400 milliárd forinthoz) közelítő jövő évi keretnek. Ugyan a változtatások jelzésértékűek, fontos szem előtt tartani azt is, hogy az összkép relatíve keveset változott a ciklus 2020-as kezdetén elképzeltekhez képest, így cikkünk most tételesen végigmegy azon, hogy mire költ majd az Európai Unió 2026-ban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×