Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Donald Trump amerikai elnök aláírja az atomenergia előállításáról szóló elnöki rendeletét a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. május 23-án.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Donald Trump nem teketóriázott: Kanada már 35 százalék vámot fizethet

Az amerikai elnök közel száz országgal szemben hirdette meg Amerika új kereskedelempolitikáját, kegyetlen vámokkal fűszerezve.

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban jelentette be az USA új kereskedelempolitikáját: az Egyesült Államok új vámokat vezet be 92 országra vonatkozóan – írja a BBC híradása nyomán a 444.hu.

Kanada vámtarifáját például 25-ről 35 százalékosra emelte, ráadásul a rendelkezés pénteken már életbe is lép. Az USA-Mexikó-Kanada megállapodás alá tartozó áruk mentesülnek a magasabb tarifa alól, ami enyhíti a rendelkezés súlyát.

A többi országgal szemben kivetett vámok csak augusztus 7-én lépnek hatályba. Brazília kapta a legnagyobb pofont: a dél-amerikai ország korábban azt remélte, hogy megússza a dolgot egy enyhébb, 10 százalékos teherrel, Donald Trump azonban most - hűen korábbi ígéretéhez - 50 százalékra emelte a vámtarifát.

A hírügynökség megjegyzi, az amerikai elnök ebben az esetben nem kereskedelmi, inkább politikai döntést hozott. Korábban ugyanis hamisan állította, hogy az Egyesült Államoknak kereskedelmi deficitje van Brazíliával szemben (valójában épp több millió dolláros többlete volt), Donald Trump pedig egyfajta megtorlásként vetett ki 50 százalékos vámokat, reagálva szövetségese, Jair Bolsonaro volt brazil elnök perére, akit puccskísérlettel vádoltak meg a választások elvesztése után.

Lula da Silva brazil elnök korábban még úgy reagált Donald Trump fenyegetőzésére, hogy „Brazília egy szuverén ország független intézményekkel, amely nem tűri, hogy bárki kioktassa.”

Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×