Infostart.hu
eur:
381.71
usd:
327.45
bux:
109351.04
2025. december 5. péntek Vilma
Légi felvétel a Japán nyugati részén fekvő Sirahama egyik strandjáról az evakuálás után 2025. július 30-án, azt követően, hogy erős földrengés rázta meg Oroszország távol-keleti Kamcsatka-félszigetét. A 8,7-es erősségű földrengés miatt a Japán Meteorológiai Szolgálat szökőárriadót rendelt el.
Nyitókép: MTI/AP/Kyodo News

Újabb hírek a pusztító szökőárról

Mérséklődni látszik a szökőár okozta veszély a világ több pontján azután, hogy szerda hajnalban 8,8-as magnitúdójú földrengés rázta meg Oroszország távol-keleti partvidékét. A rengést követően szökőár érte el Oroszország, Japán, Hawaii és az Egyesült Államok nyugati partvidékét, több helyen is több egymást követő hullámmal. Bár komoly károkról eddig nem érkezett jelentés, a természeti jelenség számos országban riadalmat és megelőző intézkedéseket váltott ki.

A földrengés epicentruma a Kamcsatka-félsziget közelében volt, és a rengések hatására több hullámban szökőár érte el a Kuril-szigeteket és Kamcsatkát. Szevero-Kurilszk kikötővárost átlagosan két méter magas, de időnként hat métert is elérő hullámok ostromolták, és áramszünetet okoztak. A térségben szükségállapotot hirdettek ki. A helyi egészségügyi hatóságok szerint néhány ember megsérült, de egyikük sem súlyosan. A Kljucsevszkaja Szopka - az északi félteke legnagyobb aktív vulkánja - kitört a rengés hatására, de nem veszélyezteti közvetlenül a lakosságot.

Japán

Japán északi partvidékét több kisebb, 40-60 centiméter magas hullám érte el. A japán hatóságok több mint kétmillió embert kértek arra több mint kétszáz településen, hogy hagyja el otthonát. A nukleáris létesítményeknél fokozott ellenőrzés van érvényben, radioaktív szivárgásról nem érkezett jelentés.

Amerika

Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter szerint a cunamiveszély "teljesen megszűnt" az Egyesült Államokban. A tárcavezető szerint az ország jól felkészült, de szerencsére nem volt szükség beavatkozásra.

Hawaii államban visszavonták az evakuálási parancsokat, de az erős tengeri áramlatok és áradások veszélye miatt továbbra is figyelmeztetések vannak érvényben. Az államban készültségbe helyeztek mentőhelikoptereket és szárazföldi mentőegységeket is, de bevetésükre végül nem volt szükség. Az embereket arra kérték, hogy ne tartózkodjanak partközelben.

Kaliforniában több part menti városban - így Crescent City és Humboldt Bay környékén - egyméteres cunamihullámok érték el a partvidéket. A víz néhány helyen elárasztotta az alacsonyan fekvő partszakaszokat, kisebb áradásokat okozva. A hatóságok bekapcsolták a szökőárjelző szirénákat, és arra figyelmeztették a lakosságot, hogy kerüljék a strandokat és a kikötőket.

Csendes-óceán

Kristi Noem a földrengés idején éppen Chilében tartózkodott, ahol a hatóságok az ország teljes, több mint hatezer kilométeres csendes-óceáni partvonalára vörös riasztást adtak ki. Az iskolákat bezárták, és előkészítettek egy esetleges tömeges kitelepítést.

A Csendes-óceán számos szigetállamában - Fidzsin, Tongán, Mikronéziában, Szamoán és a Salamon-szigeteken szintén cunamiriadót rendeltek el, de evakuálásra végül nem került sor.

Új-Zéland és Kanada is figyelmeztetést adott ki az esetleges szokatlan tengeráramlatok miatt.

Mexikó és Kína keleti partvidékén szintén kisebb hullámokra számítottak.

A szerdai földrengés a csendes-óceáni Tűzgyűrűn belül történt - abban a rendkívül aktív szeizmikus térségben, ahol a világ legerősebb rengéseinek többsége keletkezik. Az esemény az elmúlt évszázad egyik legnagyobb erejű földrengésének számít.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Amerika magára hagyhatja Európát, Trump hamarosan találkozhat Putyinnal – Háborús híreink pénteken

Amerika magára hagyhatja Európát, Trump hamarosan találkozhat Putyinnal – Háborús híreink pénteken

A Reutershez jutott információk szerint az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselői azt mondták diplomaták társaságában, hogy Washington szeretné, ha Európa 2027-ig átvenné a NATO hagyományos védelmi képességeinek nagy részét, a hírszerzéstől a rakétákig. Jurij Usakov, az orosz elnök segédtisztje szerint reális esély van arra, hogy a két vezető politikus hamarosan találkozik egymással – közölte a TASzSz. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×