Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Unsplash

Gyerekbarát címet kapott Párizs, az autóknak is közük van hozzá

Párizs lett Európa leginkább gyermekbarát nagyvárosa 2025-ben, megelőzve olyan városokat, mint Amszterdam vagy Helsinki. A francia főváros a közlekedésbiztonság és a környezettudatos várostervezés terén mutatott példaértékű fejlődést, ami a gyermekek önállóságát és egészségesebb életmódját is támogatja.

A Clean Cities Campaign friss jelentése szerint egy párizsi séta ma már "felüdülés" a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest, ami tudatos tervezésnek és következetes végrehajtásnak köszönhető - írja a közlekedesbiztonsag.kti.hu.

Párizs az alábbi területeken ért el kiemelkedő eredményeket

  • Iskolautcák biztonsága: A városvezetés a legtöbbet tette a gyermekek számára biztonságos közlekedési környezet kialakításáért, különös tekintettel az iskolák környékén. Bár London 525 biztonságos iskolautcájával megelőzte Párizst, más paraméterekben alulmaradt.
  • Önálló közlekedés: Párizs kiemelkedik abban, hogy a gyermekek egyre több helyen, több városrészben és útvonalon közlekedhetnek önállóan és biztonságban, legyen szó sétálásról vagy kerékpározásról.
  • Védett kerékpárutak: A francia fővárosban épült a legtöbb új, fizikailag elkülönített kerékpárút, ahol a gyerekek biztonságosabban érezhetik magukat a forgalomtól. Helsinki is jelentős hálózattal rendelkezik, amely a város úthálózatának közel felét teszi ki.
  • 30 km/órás sebességkorlátozás: Párizs szinte az összes útján bevezette ezt a sebességkorlátozást, lényegesen több útvonalon, mint bármelyik versenytársa.

A gyermekbarát minősítés elnyeréséhez számos alapkövetelménynek kell megfelelni a mobilitás terén. Ilyenek például a széles körben alkalmazott 30 km/órás sebességkorlátozás, az iskolák környékén kialakított forgalomcsillapított zónák, az alacsony zaj- és légszennyezettség, valamint a védett kerékpárutak.

Olaszország például élen jár a gyalogos iskolautcák és a 30 km/órás sebességkorlátozás terén, mégsem került városa az első tízbe, mert hiányzik a kiszámítható és tartós befektetés-politika. Németország és Lengyelország pedig az autókultúrához való túlzott ragaszkodás és a sebességkorlátozások, parkolás ellenőrzésének hiánya miatt nem szerepel a listán.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×