Az olasz kormány az elmúlt másfél évben komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy meggyőzze a „kettészakadt” líbiai politikusokat, részben hadurakat, gondolva itt elsősorban Khalifa Haftar tábornokra – és az általa irányított Líbiai Nemzeti Hadseregre, amely Kelet-Líbiát uralja –, hogy ne indítsák útnak a migránsokkal teli csónakokat, ne engedjék elhagyni a líbiai partokat, így valóban visszaesés látható a közép-mediterrán útvonalon Olaszország irányába – mondta az InfoRádióban Marsai Viktor. Mindazonáltal a migráció továbbra is rendkívül virágzó üzlet, jelentések szerint egy átkelés körülbelül három-négyezer dollárba kerül. A kelet-líbiai területekről pedig most nem az olasz partokat, hanem a nagyjából 300 kilométerre fekvő Krétát vették célba a menekültek. Míg tavaly egész évben ötezer ember érte el a szigetet, addig idén májusig már több mint négyezren – ismertette a szakértő.
Bár az athéni kormányzatnak nem először kell szembenéznie migrációs hullámmal, a mostani helyzet komoly kihívásokat támaszt, ugyanis eddig elsősorban a Törökország felől érkezőkkel küzdöttek, illetve küzdenek a kelet-mediterrán útvonalon. Most délről, Líbiából is nagy számban érkeznek a menekültek, Kréta pedig nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával az érkezők ellátására, valamint a menekültügyi eljárások lefolytatására – már csak azért sem, mert sokan a Krétához tartozó, viszonylag kicsi Gavdosz szigetét érik el először, ahol aztán „tényleg semmi nincs ahhoz, hogy ellássák őket”.
„Athénnak fel van adva a lecke, hogy miként válaszoljon erre a válságra, hozzon-e létre esetleg befogadóközpontot Krétán, de az alapvető kérdés az, hogyan tudják megállítani az emberek érkezését, de arra nincs válasz. Ha a számok nem csökkennek, akkor az év végéig tízezres nagyságrendű válságot kell kezelniük” – mondta a szakértő, és megjegyezte: az idén Görögországba érkezőknek a harmada Krétán próbálkozott.
Azzal kapcsolatban, hogy Athén törekedhet-e hasonló megegyezésre, mint Róma, Marsai Viktor emlékeztetett: amellett, hogy Görögország és a különféle líbiai frakciók között „változó” a viszony, nem mellékes, hogy a megállapodások mögött komoly pénzösszegek állnak, még ha ezt Olaszország nem is ismeri el. A kérdés az, hogy Athén rendelkezik-e kellő diplomáciai erővel és pénzügyi háttérrel egy megállapodáshoz, de az sem mellékes, hogy a líbiai szereplők mennyire érdekeltek ebben. Olaszország ugyanis „nagyhatalmi játékosnak” tekinthető líbiai kontextusban, míg ez Görögországról nem mondható el. Ráadásul a görögök az elmúlt években nem ápoltak épp felhőtlen viszonyt az észak-afrikai ország szereplőivel, többek között a török–líbiai gázprojektnek köszönhetően, ami Athén érdekeit sérti. Mindezek miatt a görögöknek sokkal nehezebb tető alá hozniuk egy megállapodást – tette hozzá.
Mi jelenthetne segítséget?
Marsai Viktor szerint a nemrégiben elfogadott európai uniós migrációs paktum a mostani válság kezelésében egyáltalán nem fog segíteni, mint ahogyan számos irreguláris migrációs probléma kapcsán nem. Megoldást az Európai Bizottság, illetve a tagállamok asztalán szereplő két kérdés, a harmadik országoknak az újradefiniálása és a repatriálások felgyorsítása jelenthetne, de mire erről jogszabály születik, az nagyon hosszú folyamat. Görögországnak viszont most kellene kezelni a problémát, különösen Krétán, amire egyelőre nem találják a választ – mondta Marsai Viktor, aki nemrég tért haza a népszerű turisztikai célállomásról.
A Migrációkutató Intézet igazgatója arra is kitért, a kialakult helyzet egyelőre nincs közvetlen hatással a helyi turizmusa, vagyis Krétának még nincs rossz híre, mint mondjuk a Kanári-szigeteknek, ami az afrikai migrációs útvonal másik végén található, az Atlanti-óceánon, ahol „hirtelen magasak” az érkezésszámok, elsősorban a nyugat-afrikai országokból.
