Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Model of atom and elementary particles. Physics concept. 3D rendered illustration.
Nyitókép: vchal/Getty Images

Jókora haladékot kaptak a japán atomerőművek

Japánban pénteken lépett hatályba az a 2023-ban meghozott törvény, amely lehetővé teszi, hogy akár több mint 60 évre meghosszabbítsák az ország atomreaktorainak üzemidejét.

Az elősző szabályozás, amely a 2011-es fukusimai katasztrófa után, 2013-ban született, csak legfeljebb 40 éves üzemidőt engedett meg úgy, hogy ez a felügyeleti hivatal engedélyével meghosszabbítható legfeljebb 60 évre.

A kormány több okból volt kénytelen meghosszabbítani a reaktorok lehetséges élettartamát. Egyrészt csökkenteni akarta az ország károsanyag-kibocsátását, másrészt az ukrajnai háború miatt úgy gondolta, hogy az ország energiaellátásának még önállóbbnak és stabilabbnak kell lennie. Ezeket figyelembe véve azonban az energiaszükséglet kielégítéséhez még nagyobb arányt kell képviselnie az atomenergiának a különböző energiafajták közül. Az új törvény értelmében egy reaktor 60 évnél is tovább működhet, de ebbe nem számítanak bele azok az időszakok, amelyekre működésüket bármilyen indokolt okból fel kellett függeszteni.

Az ország legrégibb reaktora, a Kansai Electric Power cég által üzemeltetett takahamai erőmű 1-es számú blokkja például, amely 1974-ben kezdett el üzemelni,

akár 72 évi működésre is engedélyt kaphat, mert biztonsági vizsgálatok és más okok miatt a fukusimai katasztrófa után 12 évig nem termelt áramot.

Szintén pénteken a tokiói felsőbíróság felülbírálta azt az alacsonyabb fokú 2022-es ítéletet, miszerint a fukusimai erőművet is üzemeltető TEPCO villamospari cég volt vezetőinek pénzbüntetést kell fizetniük, amiért nem akadályozták meg a 2011-es katasztrófát. Az ítélet szerint a TEPCO menedzsmentje gyakorlatilag nem tudott előre gondoskodni olyan erős védműről, amely elegendő lett volna a földrengés előidézte hatalmas szökőár kivédéséhez, és annak megakadályozásához, hogy a tengervíz elöntse az erőművet. Az alsóbb fokú bíróság összesen 13 000 milliárd jen (31 500 milliárd forint) megfizetésére kötelezte őket.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×