Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.65
bux:
121605.28
2026. január 16. péntek Gusztáv
Model of atom and elementary particles. Physics concept. 3D rendered illustration.
Nyitókép: vchal/Getty Images

Jókora haladékot kaptak a japán atomerőművek

Japánban pénteken lépett hatályba az a 2023-ban meghozott törvény, amely lehetővé teszi, hogy akár több mint 60 évre meghosszabbítsák az ország atomreaktorainak üzemidejét.

Az elősző szabályozás, amely a 2011-es fukusimai katasztrófa után, 2013-ban született, csak legfeljebb 40 éves üzemidőt engedett meg úgy, hogy ez a felügyeleti hivatal engedélyével meghosszabbítható legfeljebb 60 évre.

A kormány több okból volt kénytelen meghosszabbítani a reaktorok lehetséges élettartamát. Egyrészt csökkenteni akarta az ország károsanyag-kibocsátását, másrészt az ukrajnai háború miatt úgy gondolta, hogy az ország energiaellátásának még önállóbbnak és stabilabbnak kell lennie. Ezeket figyelembe véve azonban az energiaszükséglet kielégítéséhez még nagyobb arányt kell képviselnie az atomenergiának a különböző energiafajták közül. Az új törvény értelmében egy reaktor 60 évnél is tovább működhet, de ebbe nem számítanak bele azok az időszakok, amelyekre működésüket bármilyen indokolt okból fel kellett függeszteni.

Az ország legrégibb reaktora, a Kansai Electric Power cég által üzemeltetett takahamai erőmű 1-es számú blokkja például, amely 1974-ben kezdett el üzemelni,

akár 72 évi működésre is engedélyt kaphat, mert biztonsági vizsgálatok és más okok miatt a fukusimai katasztrófa után 12 évig nem termelt áramot.

Szintén pénteken a tokiói felsőbíróság felülbírálta azt az alacsonyabb fokú 2022-es ítéletet, miszerint a fukusimai erőművet is üzemeltető TEPCO villamospari cég volt vezetőinek pénzbüntetést kell fizetniük, amiért nem akadályozták meg a 2011-es katasztrófát. Az ítélet szerint a TEPCO menedzsmentje gyakorlatilag nem tudott előre gondoskodni olyan erős védműről, amely elegendő lett volna a földrengés előidézte hatalmas szökőár kivédéséhez, és annak megakadályozásához, hogy a tengervíz elöntse az erőművet. Az alsóbb fokú bíróság összesen 13 000 milliárd jen (31 500 milliárd forint) megfizetésére kötelezte őket.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×