A jelenleg még igencsak ingatagnak tűnő, és a Hormuzi-szoros "felszabadítását" is ígérő tűzszünet egyelőre nem igazolta a várakozásokat. A benzin és a dízelolaj ára Németországban továbbra is meredeken emelkedett annak ellenére, hogy a napi egyszeri időpontot a szövetségi kartellügyi hivatal szigorúan ellenőrizte.

Mindez alapvetően járult hozzá a nem csak Németországot sújtó energiaválság miatt azokhoz a törekvésekhez, amelyek a lakosság mielőbbi tehermentesítését célozzák. Ennek jegyében Friedrich Merz kancellár egyik "éllovasa" lett annak, hogy a bezin és a dízelolaj árához többek között az ingázóknak kedvezményeket biztosítsanak.

Erről döntés ugyan még nem született, maga a konzervatív kancellár ugyanakkor a hét végére bejelentést ígért.

A sürgős teendőket erősítette meg a szociáldemokrata alkancellár, egyben pénzügyminiszter Lars Klingbeil, aki az általános energiaválsággal foglalkozó csúcstalálkozót szervezett.

Kezdeményezését Merz is támogatásáról biztosította, utalva arra, hogy mindenki az üzemanyagok árának csökkenésében reménykedik.

„Azt remélem, hogy csúcstalálkozónak megfelelő hatása lesz. Ez azonban nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni” – idézte az ARD közszolgálati médium a kancellárt, aki szerint hosszú előkészítő munkára lesz szükség.

A várakozásokat némileg csökkentette az említett kartellügyi hivatal is, utalva arra, hogy egyetlen versenyhatóság sem csökkentheti az árakat „egy gombnyomással”, az olajszektorban sem.

„Az új szabályozás elvei alapján járunk el, de ezeket az eljárásokat a jogállamiság elveivel összeghangban kell folytatni” – jelentette ki a hivatal elnöke

A német média beszámolói szerint a csúcs már a nap folyamán megkezdődik, és arra az üzleti élet, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői hivatalosak. Ez lesz az első ilyen jellegű találkozó, amelyen a közel-keleti háború gazdasági következményeit vitatják meg.

Lars Klingbeil célul tűzte ki a közel-keleti háború a vállalkozásokra és a fogyasztókra gyakorolt gazdasági következményeinek megvitatását. Külön kiemelte, hogy a találkozón emellett „a lehető legcélzottabb” segélyintézkedésekre is összpontosítsanak.

Mindezzel párhuzamosan kereszténydemokrata és szociáldemokrata politikusok, köztük tartományi miniszterelnökök egyaránt az hangsúlyozták, hogy sürgősen üzemanyagár-plafonra, „azonnali kedvezményekre” van szükség.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) „merész áttörést, koherens gazdaságpolitikát” sürgetett.

Az ARD által idézett kamarai elnök, Peter Adrian utalt arra, hogy a közel-keleti háború tovább növelte a német gazdaság amúgy is súlyos terheit.

A németországi energia- és munkaerőköltségek nemzetközi mércével mérve kirívóan magasak. Az azonnali válságkezelés mellett mindez még sürgetőbbé teszi a strukturális reformok megkezdését – fogalmazott a DIHK elnöke, aki szerint a kisebb kiigazítások már nem elegendők.