Az amerikai kormány gyökeresen átalakítja a katonai nyilvántartás rendszerét: a jövőben a 18. életévüket betöltő férfiaknak már nem kell saját magukat regisztrálniuk a Selective Service Systemben, magyarán a hadkiegészítési rendszerben. Ebben az adatbázisban szerepelnek azok, akiket vészhelyzet esetén automatikusan behívhatnak.

A szövetségi állam decembertől a szövetségi adatbázisokból automatikusan gyűjti be az adataikat, és a 18. életév betöltése utáni 30 napon belül fel is veszi őket a nyilvántartásba.

A változtatást a 2026-os védelmi költségvetési törvény írja elő, hivatalos indoklás szerint azért, hogy csökkentsék a bürokráciát és az adminisztrációs költségeket. A lépés azonban nem független a nemzetközi helyzettől: az amerikai katonai készültség erősítése egybeesik az Iránnal folytatott konfliktussal, amely jelenleg egy törékeny, kéthetes tűzszünet keretében szünetel.

A kérdés most az, hogy az adminisztratívnak tűnő reform előkészítheti-e a tényleges sorozás visszaállítását. A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt korábban nem zárta ki ennek lehetőségét, bár hangsúlyozta, hogy a hadkötelezettség jelenleg nincs napirenden. Úgy fogalmazott: az elnök „nyitva hagyja a lehetőségeket”.

Fontos ugyanakkor, hogy a sorozás újraindításához nem elegendő egy elnöki döntés; az amerikai Kongresszusnak törvényt kell módosítania.

Az Egyesült Államokban 1973 óta önkéntes a katonai szolgálat, miután a vietnámi háború idején a sorozás komoly társadalmi feszültségeket váltott ki. Bár a nyilvántartási rendszert 1980-ban újraaktiválták, azóta sem történt tömeges behívás. Történelmileg a sorozást mindig nagy háborúk idején vezették be újra, így az első és második világháborúban, valamint a koreai háború idején is.

A vietnámi korszak idején az egyik leginkább megosztó téma az volt, hogy a rendszer aránytalanul sújtotta a munkásosztályt és az etnikai kisebbségeket, miközben a tehetősebbek gyakran tanulmányi- vagy egészségügyi halasztással elkerülhették a szolgálatot. Maga Donald Trump elnök is több halasztást kapott ebben az időszakban és nem szolgált Vietnámban.

Az azóta létrehozott, profi hadseregben is nagy számban szolgálnak szegényebb közegből vagy etnikai kisebbségekből származók, a fegyveres erők ugyanis a szolgálatért cserébe oktatási programokat ajánlanak, hogy segítsék a felemelkedésüket.

A mostani változtatás egyelőre nem érinti a nőket, noha az elmúlt években több politikai kezdeményezés is volt az adatbázisba való felvételükre.

Az viszont továbbra is súlyos következményekkel jár, ha valaki nem szerepel a nyilvántartásban:

eleshet állami támogatásoktól, szövetségi állásoktól, sőt bevándorlók esetében akár az állampolgárság megszerzése is veszélybe kerülhet. Mindeközben több európai országban visszahozzák a hadkötelezettséget, Németországban pedig az váltott ki vitát, hogy egy új törvény valóban korlátozza-e a hadköteles férfiak külföldi utazásait.