Friedrich Merz nemrégiben az egykori al-Kaida terrorszervezet tagjából az Asszad-rezsim 2024 decemberi megdöntése után ideiglenes szír elnökké avanzsált Ahmed es-Saraát fogadta. Közös sajtótájékoztatójukon a német kancellár felszólította a szíriai állampolgárokat: 80 százalékuk három éven belül térjen haza és segítse országát az újjáépítésben. Érvként említette, hogy ez elnökük kívánsága is. Mindezt viszont Ahmed es-Saraa később cáfolta. Merzet emiatt nem csak a koalíciós partner szociáldemokraták és az ellenzéki Zöldek, de a Német Kórházszövetség és migrációkutatók is kemény bírálatokkal illették.
Miután Szíria európai megítélés szerint „biztonságos országnak” tekinthető, és a legtöbb Európába, ezen belül Németországba érkezett szíriai a korábbi, megbukott rezsim ellenfele volt, elméletileg semmi nem áll az útjába a hazatérésüknek, leszámítva persze az infrastrukturális és gazdasági kihívásokat – mondta az InfoRádióban Sayfo Omar. A szakember felidézte: Németországba a szíriai polgárháború 2010-es kezdete óta hozzávetőleg 930 ezer szíriai érkezett, és
2011–16 között 240 ezer ember kapott állampolgárságot. Ők nagy valószínűséggel már soha nem fognak hazatérni Szíriába, így tehát a kérdéskör igazából a többieket érinti
– jegyezte meg.
2024 végi adatok szerint Németországban hozzávetőleg 590 ezer olyan szíriai él, aki humanitárius okokból megadott, határozott idejű védelmi státusszal rendelkezik. Ez jellemzően két évet jelent, vagyis minden második évben felülbírálják ennek a jogosultságát. A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elsősorban ők lehetnek azok, akikre vonatkozhat a kancellár kijelentése, és nagy valószínűséggel, ahogy lejárnak az említett tartózkodási engedélyek, amelyek két évre vonatkoznak, úgy ezeknek az embereknek el kell hagyniuk majd az országot.
Arra a kérdésre, hogy megvalósíthatónak tartja-e mindezt, Sayfo Omar azt válaszolta, hogy a dolognak van egy gazdasági és egy logisztikai vetülete. Mint mondta,
Németországban hozzávetőleg 320 ezer szíriai dolgozik, többségük társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik, 60 ezren viszont csak részleges munkaviszonnyal.
Rájuk alapvetően a német gazdaságnak szüksége van, hiszen jellemzően a szolgáltatóiparban vannak, egészségügyben, különböző hiányszakmákban. Tehát az ő hazatérésük, ennek az ösztönzése aligha lesz prioritás a német állam számára – vélekedett a szakértő.
Nem így azon félmillió szíriai esetében, aki valamiféle támogatásban részesül a német állam részéről, tehát akik sokkal inkább kivesznek a költségvetésből, semmint hozzáadnának.
„Tehát itt azt sejthetjük, hogy valószínűleg azok, akik gazdaságilag hasznosak, ők valamilyen módon maradhatnak az elkövetkező időszakban” – fogalmazott, hozzátéve: ez a gazdasági része a dolognak.
A másik a logisztikai, ami meglehetősen nagy kihívásokat jelent. Ugyanis, ha 930 ezer szíriai 80 százalékáról beszélünk, tehát hogy ők térnének haza három év alatt, ahogy ezt Merz kancellár javasolja, az azt jelentené, hogy
hozzávetőleg 720 ezer embernek kellene távoznia, ami napi 666 hazatérést jelent, vagyis minden nap két teli repülőjáratnak kellene indulnia Szíriába, ami Sayfo Omar szerint nehezen elképzelhető, hiszen például 2024-ben Németország mindössze 20 ezer kitoloncolást tudott végrehajtani.
„Eleve egy 12-szeres kapacitásnövekedést kellene létrehoznia Németországnak, hogy ez elméletben megvalósítható legyen” – értékeltette.
Nemcsak a szírek érintő, hanme általánosságban a hazaküldési gyakorlat amúgy azt a célt szolgálja, hogy Friedrich Merz kifogja a szelet a markánsan bevándorlásellenes AfD vitorlájából. Ennek érdekében az új német kormányzat számos olyan intézkedést tett, amit gyakorlatilag korábban az ellenzéki párt javasolt.
Azonban számos szempontból meg van kötve a német kormányzatnak a keze – mondta a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, jelezve: bár való igaz, hogy immár a jogkörök szélesebbek, tehát felfüggesztették a családegyesítéseket, illetve visszavezették az unión belüli egyes határszakaszoknak az ellenőrzését, azt mutatva, hogy Németország is „zárja a kapuit”.
Azonban 2015 óta így is milliók érkeztek az országba, akiknek a jelenléte nagyon súlyos társadalmi, politikai feszültségeket eredményez. Tehát itt gyakorlatilag a múltban megtett károknak a kijavítása az, ami leköti a német energiákat, nem pedig feltétlenül a jövőbe tekintés – magyarázta a szakértő az InfoRádióban.






