Tavaly ilyenkor háromnapos tűzszünetre került sor, ám erre mind a két fél úgy emlékszik vissza, hogy a tűzszünetet a másik fél több alkalomma is megszegte.

Kaiser Ferenc az InfoRádió kérdésére azt mondta: „Eleve nagyon nehéz egy közel 1500 kilométeres frontszakaszon minden egyes lövészgödörben kuporgó katonához eljuttatni a parancsot. Pontosan mikor áll le, mikor indul újra a harc, azt nyilván a vezetési szintek tudják, de a végpontokhoz, azaz a katonákhoz néha csak késéssel érkezik a parancs, meg néha nem is bír esetleg egy-egy mesterlövész az ujjával, ha jó célpontot lát. Tehát nem sok jó szokott ezután következni. Az eddigi tapasztalatok alapján az oroszok minden egyes ilyen tűzszünetet arra használtak föl, hogy még több drónt és rakétát halmozzanak fel.”

A szakértő arról is beszélt, hogy hullámokban szoktak nagyobb mennyiségben támadni ezekkel az oroszok, valószínűleg most is az lesz, hogy lejár a tűzszünet, és egyszer csak több száz ballisztikus rakéta, de főleg cirkálólőszer, vagy közismertebb nevén kamikaze drón fog megindulni Ukrajna felé.

„A tűzszünet egy gesztus, hivatalosan vallási okokból, de azért nem rágalmaznám meg sem Putyint, sem Zelenszkijt, hogy mélyen vallásosak lennének. Eleve, aki a KGB-ben alezredes, az nem volt biztosan vallásos, tehát a tűzszünet inkább befelé, a saját lakosságnak szól. Nyilván az ukránoknak jelent nagyobb könnyebbséget, hiszen ott van minden éjszaka légiriadó, Ukrajna teljes területét folyamatosan támadják az oroszok, de ez nagyjából másfél nap, amíg nem ölik egymást a felek.”

A mostani tűzszünet értékelhető-e a békekötés felé tett egyik lépésként? Erre a kérdésre Kaiser Ferenc határozott nemmel válaszolt. Szerinte

Oroszország egyértelműen abban bízik, hogy erővel meg tudja roppantani Ukrajnát, „függetlenül attól, hogy az elmúlt bő két hónap hadszíntéri eseményei ezt finoman szólva sem támasztják alá.

Több tűzszünet volt, karácsonyi, húsvéti tűzszünet, de utána az oroszok, ahogy véget ért – sőt, néha ezt meg sem várva –, azonnal fokozott hevességgel kezdték újra a támadásokat.”

Mint mondta: nehéz előre jelezni, mi jön a folytatásban. Minden évben optimista volt a magyar és a nemzetközi szakértői kar, hogy végre eljutunk az egyezséghez, az idei év volt az, amikor nem számított senki igazán áttörésre. Azért, mert tavaly mindenki nagyon sokat várt Donald Trumptól, aki tényleg be akarta fejezni ezt a háborút, de ehhez az oroszok és az ukránok beleegyezése nem volt meg.

Nem lehet tudni, hogy Oroszország mikor érzi majd úgy, hogy meg kell egyezni. Most nem úgy néz ki a helyzet, hogy hajlanának egy kompromisszumra, „és ahhoz, hogy legalább egy tartós tűzszünet legyen, mert a béke egy nagyon távoli vágyálom, ahhoz kellene valami közös metszet, kellene valami politikai alku, ami mind az oroszoknak, mind az ukránoknak elfogadható, de nem látszik, hogy mi lehetne az.”

Mint mondta, az oroszok további területi követelésekkel állnak elő, nem is kevéssel, az ukránok meg úgy vannak vele, hogy ha már több mint négy éve, meg két hónapja meg tudtuk védeni ezeket a területeket, akkor valószínűleg még egy darabig menni fog.

„Nem látszik, hogy hogyan lehetne ebből a patthelyzetből kitörni.

Az Egyesült Államok nagyon igyekezett kikényszeríteni, főleg Ukrajnából egyre komolyabb engedményeket, de az oroszoknak ez sosem volt elég. Egy tartós tűzszünet elérése sem működött, most viszont az amerikaiak figyelme érthető okokból a Közel-Keletre irányul, tehát az ukrán kérdés megoldása nagyon hátraszorult Washington stratégiai prioritásai között” – fogalmazott a szakértő.