Dél-Koreában azért kellett előre hozott elnökválasztást tartani, mert a parlament elmozdította hivatalából Jun Szogjol előző államfőt, aki miután kisebbségbe került a törvényhozásban, tavaly decemberben megkísérelt rendkívüli állapotot bevezetni, de pár óra múltán kénytelen volt visszavonni döntését. A parlament még abban a hónapban felfüggesztette hivatalából a konzervatív államfőt, majd a döntést jóváhagyta a szöuli legfelsőbb bíróság is, amivel az elnök leváltása véglegessé vált.

Az elnökválasztásokon I Dzsemjong, aki az ellenzéki Demokrata Párt jelöltjeként indult, a szavazatok 49,4 százalékát szerezte meg. Fő riválisa, a kormányzó Néphatalom Pártot képviselő Kim Munszu 41,1 százalékot szerzett. A választói részvétel 79,4 százalékos volt, amire 28 éve nem volt példa, Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint ez mutatja azt, hogy a dél-koreai társadalom milyen elutasító véleménnyel van a katonai jogrenddel kapcsolatban.

A dél-koreai gazdaságot a belpolitikai történések nem rengették meg, ez a szakértő szerint meg is nyugtatta a társadalmat, de a fizetőeszköz, a von árfolyamának nem tettek jót az események, a befektetői bizalom is megingott, amit Dél-Korea a gazdasági partnereket biztosító delegációk szétküldésével sikeresen kezelhetett, mert a piacok is megnyugodtak az ország körül.

Az amerikai viszony viszont most válhat turbulensebbé, mert ellentmondásos az ország viszonya Donald Trumppal. Az amerikai elnök Dél-Koreára ellen is 25 százalékos vámot vetett ki a kereskedelemben, és a védelmi garanciáért is sokkal komolyabb árat kíván elkérni. „Ez Dél-Koreának természetesen nem olyan kedvező, de nem tud mit csinálni, hiszen Amerika az elsődleges szövetségese, legfontosabb védelmi partnere, illetve Kína után a második legfontosabb gazdasági partnere, ezért érdeke, hogy nyélbe üssenek egy jó üzletet Donald Trumppal, lehetőleg minél hamarabb” – ecsetelte a kutató.

Nagy Angelina azt is kiemelte, hogy az új dél-koreai elnök nem akar előnytelen, elhamarkodott megállapodást kötni az Egyesült Államokkal, és most próbálja feléleszteni a párbeszédet Washingtonnal, mert a dél-koreai belpolitikát hónapokra megbénító hatalmi vákuum miatt eddig nem volt lehetőség a kapcsolatokat kiépíteni Donald Trumppal és az új amerikai adminisztrációval.