Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
I Dzsemjong, az ellenzéki Demokrata Párt jelöltje beszél támogatóihoz az előrehozott dél-koreai elnökválasztást követően a szöuli parlament előtt 2025. június 4-én hajnalban.
Nyitókép: Dzson Hon Kjun

Ambiciózus tervekkel állt elő Dél-Korea új elnöke

A megválasztott új dél-koreai elnök első beszédében arra tett ígéretet, hogy a nemzeti érdekek vezérlik majd a Japánnal, az Egyesült Államokkal és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokat, illetve felújítja a tárgyalásokat Észak-Koreával.

A szerdai beiktatási ünnepségen I Dzsemjong azt mondta, újraindítja a szüneteltetett tárgyalásokat Észak-Koreával, és megerősíti a háromoldalú partnerséget az Egyesült Államokkal és Japánnal.

A dél-koreai elnök kijelentette: „kommunikációs csatornát nyit Észak-Koreával, tárgyalások és együttműködés révén békét teremt a Koreai-félszigeten”. Közölte, hogy pragmatikus diplomáciát fog folytatni a szomszédos országokkal, és fokozni fogja a háromoldalú Szöul–Washington–Tokió együttműködést, ami a dél-koreai-amerikai szövetségre épül. Dél-Koreában a szomszédos országok közé sorolják Kínát és Oroszországot is.

Hangsúlyozta, hogy a nemzeti érdekeken alapuló pragmatikus diplomácia révén lehetőséggé alakítja a globális gazdasági és biztonsági környezetben bekövetkezett jelentős változások okozta válságot.

Az új államfő bejelentette továbbá, hogy a lassuló gazdaság élénkítése lesz az egyik legfontosabb célja, és azt ígérte: ennek részeként jelentősen növeli a kormányzati kiadásokat.

I Dzsemjong a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével folytatott telefonbeszélgetésben arra kérte a hadsereget, hogy szorosan figyeljék az észak-koreai lépéseket.

Az elnökválasztásokon I Dzsemjong, aki az ellenzéki Demokrata Párt jelöltjeként indult, a szavazatok 49,4 százalékát szerezte meg. Fő riválisa, a kormányzó Néphatalom Pártot képviselő Kim Munszu 41,1 százalékot szerzett a választási bizottság szerda hajnali bejelentése szerint a szavazólapok 100 százalékának a feldolgozása után.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×