Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
I Dzsemjong, az ellenzéki Demokrata Párt jelöltje beszél támogatóihoz az előrehozott dél-koreai elnökválasztást követően a szöuli parlament előtt 2025. június 4-én hajnalban.
Nyitókép: Dzson Hon Kjun

Ambiciózus tervekkel állt elő Dél-Korea új elnöke

A megválasztott új dél-koreai elnök első beszédében arra tett ígéretet, hogy a nemzeti érdekek vezérlik majd a Japánnal, az Egyesült Államokkal és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokat, illetve felújítja a tárgyalásokat Észak-Koreával.

A szerdai beiktatási ünnepségen I Dzsemjong azt mondta, újraindítja a szüneteltetett tárgyalásokat Észak-Koreával, és megerősíti a háromoldalú partnerséget az Egyesült Államokkal és Japánnal.

A dél-koreai elnök kijelentette: „kommunikációs csatornát nyit Észak-Koreával, tárgyalások és együttműködés révén békét teremt a Koreai-félszigeten”. Közölte, hogy pragmatikus diplomáciát fog folytatni a szomszédos országokkal, és fokozni fogja a háromoldalú Szöul–Washington–Tokió együttműködést, ami a dél-koreai-amerikai szövetségre épül. Dél-Koreában a szomszédos országok közé sorolják Kínát és Oroszországot is.

Hangsúlyozta, hogy a nemzeti érdekeken alapuló pragmatikus diplomácia révén lehetőséggé alakítja a globális gazdasági és biztonsági környezetben bekövetkezett jelentős változások okozta válságot.

Az új államfő bejelentette továbbá, hogy a lassuló gazdaság élénkítése lesz az egyik legfontosabb célja, és azt ígérte: ennek részeként jelentősen növeli a kormányzati kiadásokat.

I Dzsemjong a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével folytatott telefonbeszélgetésben arra kérte a hadsereget, hogy szorosan figyeljék az észak-koreai lépéseket.

Az elnökválasztásokon I Dzsemjong, aki az ellenzéki Demokrata Párt jelöltjeként indult, a szavazatok 49,4 százalékát szerezte meg. Fő riválisa, a kormányzó Néphatalom Pártot képviselő Kim Munszu 41,1 százalékot szerzett a választási bizottság szerda hajnali bejelentése szerint a szavazólapok 100 százalékának a feldolgozása után.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×