Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Refugees and immigrants looking for a new life. Column of migrants near the state borders. Fence and barbed wire. Surveillance, supervised. Abandon their lands for a better future. 3d render. Silhouette
Nyitókép: Getty Images

Marsai Viktor az uniós bevándorláspolitikáról: utcai hirdetőtáblákkal nehéz versenyezni az embercsempészekkel

A különböző migrációs tendenciákról és a legfőbb határigazgatási kihívásokról tartott konferenciát a Migrációkutató Intézet. Az intézmény igazgatója az InfoRádióban elmondta: az EU meglehetősen nagyvonalú az illegális és a menekülttípusú migráció közötti különbségtételben, főleg a határ menti eljárások kapcsán, így olyanok is bejutnak európai országokba, akik nem részesülhetnének semmilyen nemzetközi védelemben.

Migrációs tendenciák, határbiztonsági reformok, a határigazgatás kihívásai, a schengeni integráció kérdései, a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségei – egyebek mellett ilyen témákról volt szó a Migrációkutató Intézet budapesti konferenciáján. A rendezvény lehetőséget biztosított a regionális együttműködés és az innovatív megoldások bemutatására, a közönség pedig átfogó képet kaphatott a migrációs dinamika alakulásáról és a schengeni csatlakozás hatásairól.

A Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádióban úgy fogalmazott, addig özönleni fognak Európába a menekültek, amíg azt látják, hogy itt jobb, biztonságosabb körülmények között lehetnek, mint odahaza. Marsai Viktor szerint a migránsok nyilván nem azért indulnak el például Ruanda szívéből, hogy egy mongóliai befogadóközpontban találják magukat, hanem jobb élet reményében kelnek útra, és akiknek megvan a lehetősége, komoly összegeket is áldoznak erre.

Az Európai Uniónak tulajdonképpen most az az érdeke, hogy saját maga rossz hírét keltse, ezzel azt mutatva, hogy nem érdemes Európa irányába elindulniuk a menekülteknek. Marsai Viktor úgy véli, fontos, milyen üzeneteket fogalmaz meg ezzel kapcsolatban az EU, és jól láthatóan próbálkozik is, de véleménye szerint

„a tereken, utcákon kihelyezett hirdetőtáblákkal és plakátokkal nehéz versenyezni a zárt WhatsApp-csoportokban és a Telegramon magukat hirdető embercsempészekkel szemben”.

Hozzátette: természetesen lehet tudni, hallani olyan érintettekről, akik eljutottak Európába, új életet kezdtek, munkát találtak, egzisztenciát teremtettek, és ezeket a sikersztorikat meg is osztják különböző fórumokon vagy felületeken, de nagy kérdés, mennyi közük van ezeknek a valósághoz. Ezek a történetek csábítóak lehetnek azok számára, akik még csak gondolkodnak rajta, hogy elinduljanak-e hazájukból, ahol adott esetben óriási a bizonytalanság vagy veszélyben az életük. „Az Európában letelepedettek pedig nem kommunikálhatják haza, a család felé azt, hogy nem sikerült az utazás, és továbbra is a szociális ellátórendszeren tengődnek” – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Mint mondta, nem egy esetben bekövetkezik az, hogy a menekülteknek csalódniuk kell, és a határokon átjutva szembesülnek azzal, hogy teljesen más a valóságban az, amit európai álomnak hittek. Nagyon sokan közülük rövid időn belül az adott ország társadalmának a peremére kerülnek. „Az sem véletlen, hogy

az Iszlám Államnak újra és újra sikerül ezekből a csoportokból magányos elkövetőket toboroznia különböző terrortámadásokhoz”

– tette hozzá a Migrációkutató Intézet igazgatója.

Marsai Viktor elmondta: a szabályozások alapján az Európai Unió egyértelműen különbséget akar tenni az illegális és a menekülttípusú migráció között, amire bizonyíték a migrációs paktum. Ugyanakkor a felszínt megkapargatva már szerinte az látszik, hogy az EU döntéshozói „meglehetősen nagyvonalúak ebben a kérdésben”. Az egyetemi oktató hozzátette: ez elsősorban a határ menti eljárások kapcsán tetten érhető, ugyanis „óriási megelőlegezett bizalommal fordulnak az Európa határához érkezőkhöz, akik közül sokan felteszik a kezüket, és azt mondják: »menekültek vagyunk«.”

A legtöbb ilyen esetben beadják a menedékkérelmet, miközben Marsai Viktor szerint egyértelmű, hogy az érkezők döntő többsége nem menekült. Jelezte: számos esetben kiderült egy-egy eljárás végén, hogy az érintettek nem részesülhetnének semmiféle nemzetközi védelemben. „Lehetne még néhány dolgot finomhangolni a rendszeren” – fogalmazott a Migrációkutató Intézet igazgatója.

A Marsai Viktorral készült teljes interjú alább hallgatható meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×