Infostart.hu
eur:
388.31
usd:
336.32
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Rendőrök elfogott határsértőket őriznek Ásotthalom térségében 2015. szeptember 18-án. A Készenléti Rendőrség munkatársai tizenöt pakisztáni és egy líbiai férfit fogtak el az ásotthalmi átkelő közelében kora délután, a migránsokat embercsempész vezette el a magyar-szerb határhoz.
Nyitókép: MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Létra helyett drón: folyamatos a magyar határra érkezők „taktikai megújulása”

Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta, hiába látszik a csökkenő tendencia, az alumíniumlétrák helyett pásztázó drón és erővágó van a migránsoknál és csempészeiknél, Ásotthalmon pedig vizet és telefontöltési lehetőséget kutatva bejárkálnak a kertekbe.

Egy márciusi terepkutatás tapasztalatait dolgozza fel a Migrációkutató Intézet legújabb elemzése. A kutatók a magyar–szerb határ magyarországi szakaszán gyűjtöttek információt az irreguláris migrációval kapcsolatos változásokról. Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban a kutatással összefüggésben emlékeztetett: 2015 volt a kiindulópont, amikor nagyon sokan érkeztek a különböző országokból a magyar határra, főképpen Szíriából, de Marokkóból, Afganisztánból, Irakból, Bangladesből is, elsősorban gazdasági nehézségek, illetve háborús konfliktus okán.

Ezek a migrációs áramlások azóta sem szűntek meg, csak némileg átalakultak; a Covid idején csökkentek az érkezési számok, aztán megint növekedésnek indultak, és azóta is hullámzás tapasztalható.

Az idei évben eddig mintegy 4500 illegális határátlépési kísérlet történt,

ami a szakértő szerint nem olyan magas szám az elmúlt évek statisztikáival összehasonlítva, ugyanakkor a migrációnak időjárási összetevője is van, hidegebb időben kevesebben indulnak útnak, tavasszal és nyáron többen.

Tárik Meszár viszont kiemelte a migrációban beállt 2023. októberi változást: Szerbiában 2023 végén választásokra került sor, akkor a szerb hatóságok szigorítottak a fellépésükön, keményebben bántak az embercsempészcsoportokkal, ami azt eredményezte, hogy a bevándorlok már nem igazán jelennek meg nyílt területen, sokkal inkább az erdőkben bujkálnak, és onnan kísérelnek meg az éj leple alatt illegálisan átjutni Magyarország területére.

A migrációs hullámzásnak manapság a szakértő szerint a csökkenő ága látszik, 2022-ben majdnem 150 ezres számról lehetett beszélni, tavaly már csak 21 ezren jöttek. A csökkenés azonban – mint nyomatékosította – nem azt jelenti, hogy megszűntek volna az áramlások, a nyugat-balkáni migrációs útvonal továbbra is fontos. A problémát itt most főképp az okozza, hogy az embercsempészek továbbra is aktívak, a hatóságokat pedig folyamatosan támadják az érkezők – járműveket is megrongálnak, ha kell, kövekkel dobálnak, csúzliznak, üvegeket törnek be –, közben pedig létesülnek újabb útvonalak is, ami részben a szerbiai szigornak, részben a magyar biztonsági határzárnak is következménye.

A Migrációkutató Intézet a tanulmány készítéséhez kitelepült a kritikus helyszínekre, helyiekkel beszélgetett, interjúkat vettek fel, de rendőri vezetőkkel, polgárőrökkel is szót váltottak. „Ők mesélték el például, hogy

az érkezők a magyar oldalt pásztázó drónokat küldenek fel, hogy lássák, hol könnyebb átjutni a határon.

Mindig vannak újabb módszerek, az alumíniumlétra is már a múlté, van helyette erővágó” – ecsetelte Tárik Meszár.

A lakossági információk szerint a helyiek kifejezetten szenvednek a jelenségtől, a határ menti tanyavilágban és Ásotthalom környékén élők arról számolnak be, hogy már a kertjeikbe is bejárkálnak idegenek, víz és a telefon töltését lehetővé tévő áram után kutatva; „ez azért eléggé rányomja a bélyegét az életminőségükre” – jegyezte meg.

A rendőrök pedig küzdenek: a határvadászok folyamatosan járőröznek, a műveleti szobákból pedig nézik a kamerafelvételeket, de ez sokszor kevésnek bizonyul, hiába fejlődik az eszközpark, a kamerarendszer és az élő erő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Magyarországról jött az első AI ügy az Európai Bíróságon – nem a szerzők, a kiadó perelt

Magyarországról jött az első AI ügy az Európai Bíróságon – nem a szerzők, a kiadó perelt

A nagy nyelvi modellek és a csevegőrobotok működésének rejtelmeiről kérdezgették Luxembourgban a március 10-ei tárgyaláson a bírák a helyi jelentőségű balatonkornyeke.hu kiadójának és a Googlenak a jogi képviselőjét, noha a szerzői és szomszédos jogokat a digitális piacon harmonizáló irányelvek és a kiadók szellemi tulajdona volt a per tárgya. A Budapest Környéki Törvényszéknek az Európai Bíróság felé feladott négy kérdése azt taglalta, hogy a sajtókiadók weboldalain található tartalmak mesterséges intelligencia általi felhasználása sérti-e ezeket a tulajdonjogokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×