Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
330.6
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Two men/politicians in suits shaking hands with the national flags on the background
Nyitókép: Getty Images

Elemző: a Nyugat-Balkán eredményes migrációs politikája példa lehet más útvonalakon is

Az Európai Unióval kötött státuszmegállapodás révén a Frontex közvetlen műveleteket végez­het Bosznia-Hercegovina területén. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: az irreguláris határátlépések száma jelentősen lecsökkent a térségben, az alkalmazott eljárások pedig követendő példák lehetnek más migrációs útvonalakon.

Újabb mérföldkőhöz érkezett Bosznia-Hercego­vina és az Európai Unió migrációs együttműkö­dése. A felek aláírták azt a státuszmegállapodást, amely alapján a Frontex, az EU határ- és partvé­delmi ügynöksége közvetlen műveleteket végez­het a balkáni ország területén. Gönczi Róbert az InfoRádióban elmondta: a Frontex már 2009 óta tanácsadói szerepet tölt be Bosznia-Hercegovinában, a mostani megállapodás viszont lehetővé teszi a közös műveletek végrehajtását, valamint az uniós határvédelmi ügynökség kötelékében szolgálók állomásoztatását is Bosznia-Hercegovina határainál. A tervek szerint a közös határellenőrzés mellett repülőtereket és egyéb belföldi létesítményeket is figyelnek majd. A Frontex továbbra is ad majd szakmai tanácsokat a bosnyák hatóságoknak, továbbá logisztikával, műszaki eszközökkel segíti a délkelet-európai államot.

A Migrációkutató Intézet elemzője úgy fogalmazott, a nyugat-balkáni migrációs útvonal kritikus fontosságú, ezért az Európai Unió fokozottan figyeli az ottani fejleményeket, történéseket. Ezt Magnus
Brunner, az EU belügyekért és migrációért felelős biztosa is hangsúlyozta, amikor Borjana Kristóval, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnökével aláírta a megállapodást. Nem ez az első alkalom, hogy az unió a Frontexet bevonva státuszmegállapodást köt olyan országokkal, amelyek nem tagjai az EU-nak. Korábban Albániával, Észak-Macedóniával, Moldovával, Montenegróval és Szerbiával léptek hasonló szövetségre, és az eddigi együttműködések döntően sikeresek voltak.

Az irreguláris határátlépések száma ugyanis jelentősen lecsökkent a térségben.

A Migrációkutató Intézet tanulmányából kiderül, hogy 2022-ben még 145 600 esetet regisztráltak a nyugat-balkáni útvonalon, míg 2024-ben ez a szám 21 520-ra esett vissza. A Frontex adatai szerint a 2025-ös év első öt hónapjában további 56 százalékos csökkenés történt.

Gönczi Róbert szerint az Európai Unió más migrációs frontokon nem tudott elérni ilyen hathatós sikert, ezért egyfajta megoldóképlet lehet az, ami a nyugat-balkáni útvonalon eredményesen működik. Az összehasonlításokat azonban árnyalja, hogy a Nyugat-Balkánon a Mediterráneummal ellentétben nem kell ellenőrizni a tengert, hanem csak a szárazföldet, ami kisebb terhet ró a hatóságok vállára. Ezzel együtt az előző években nagyon sok fennakadás volt, különösen Bosznia-Hercegovinában, melynek több mint ezer kilométeres határszakasza van a schengeni tagállamok közé tartozó Horvátországgal. Bosznia-Hercegovina fontos tranzitállomás a Nyugat-Európába tartó migránsok számára, akik a legnagyobb
számban Törökországból, Szíriából és Afganisztánból érkeznek oda. Az EU szempontjából stratégiai jelentőségű a balkáni ország határvédelmének megerősítése. Bosznia-Hercegovina Szerbiával és
Montenegróval is határos, amely országok irányából szintén érkeznek illegális bevándorlók a nyugat-balkáni útvonalon.

A jelentős migrációs hullám miatt az elmúlt években sokan Bosznia-Hercegovinában ragadtak, ami komoly krízisekhez is vezetett. Ilyen feltorlódás történt néhány évvel ezelőtt Bihácsban is, ahol a téli időszakban általános lázongás tört ki az elégedetlenkedő migránsok körében, akik nem tudnak belépni az Európai Unió területére, akadályozták a mozgásukat. Gönczi Róbert szerint a mostani megállapodás mindenféleképpen előremutató kezdeményezés, mert

az 500 főre növelt nyugat-balkáni Frontex-egység segíteni fogja a bosnyák hatóságokat, hogy ne legyen túlterhelt az útvonal.

Az elemző hozzátette: a kibocsátó régiók nem változtak, bár csak „bemondás alapú” felméréseket végeznek. Az Európai Unió jelentős összeggel támogatja a nyugat-balkáni projektet, amire nyitottak is a térség országai, hiszen több ottani állam európai integrációra törekszik. A bosnyákok is kiemelték, hogy egyebek mellett

azért fontos nekik az unióval kötött státuszmegállapodás, mert reményeik szerint így közelebb kerülhetnek az EU-hoz való csatlakozáshoz.

Gönczi Róbert kitért arra is, hogy a visszakényszerítésekkel kapcsolatban folyamatosan emberi jogi és biztonságpolitikai viták zajlanak, mivel nem definiált tevékenységről van szó. Emlékeztetett, hogy Magyarország is rendszeresen alkalmazta Szerbia vonatkozásában azt a gyakorlatot, hogy visszatoloncolta a migránsokat oda, ahonnan beléptek az ország területére. Az elemző szerint egyelőre nem tapasztalható előremutató fejlemény abban, hogy valamilyen jogi előrelépés történhet a kérdésben, de nyilvánvalóan napirenden marad az Európai Parlamentben.

Kiemelte azt is, hogy több európai uniós tagállam externalizációs (kihelyezési) együttműködéseket kezdeményezett a Nyugat-Balkánon, melynek értelmében a jövőben a térség egyes államai (például Albánia) uniós tagországokból befogadnának olyan korábbi menedékkérőket, akik nem kaptak menedékjogot, ezért kiutasították őket vagy hazatérésre várnak. „Ez szintén egy olyan lépés lehet a nyugat-balkáni országok részéről, amellyel egyrészt jelentősen segíteni tudják törekvéseiben az Európai Uniót, másrészt saját európai uniós integrációjuk esélyét is növelhetik” – összegzett a Migrációkutató Intézet elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×