Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
2019. december 19-én készült kép Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivőjéről egy moszkvai sajtóértekezleten. 2020. május 12-én Dmitrij Peszkovot kórházba szállították koronavírus-fertőzéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

A Kreml-szóvivő elárulta, min áll a háború azonnali leállítása

Interjút adott Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Le Point francia hírportálnak, amiben az orosz–ukrán háború lezárásáról, a szankciók feloldásáról egy Trump–Putyin találkozó lehetőségéről kérdezték.

Dmitrij Peszkov az interjú elején elmondta, a húsvéti tűzszünet elrendelését követően az orosz hadsereg tartotta magát Putyin parancsaihoz, szerinte az ukránok sértették meg folyamatosan a fegyvernyugvást. „Ukrajna vagy nem akarja tiszteletben tartani ezt a tűzszünetet, vagy nem képes rá” – mondta arra utalva, hogy szerinte a különböző nacionalista egységek irányítása az ukrán hadseregen belül jelentős energiákat emészt fel a kijevi hadvezetés részéről, ezért nem képesek a háborús helyzet minden területére megfelelő mértékben koncentrálni.

„Európában még mindig nem értették meg, kik ezek az emberek! […] Európa, beleértve Németországot is, szemet huny egy olyan rendszer létezése felett, ahol nácipárti elemek befolyást gyakorolnak a jelenlegi kormányra” – idézi Dmitrij Peszkov szavait a hirado.hu.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy az orosz támadások polgári áldozatokkal is járnak, Peszkov közölte: egy polgári áldozat sem lett volna akkor, ha 2014-ben nem robban ki polgárháború. Azt is mondta, az orosz hadsereg kizárólag katonai célpontokat támad, sohasem polgáriakat. „Zelenszkijt azzal az ígérettel választották elnökké, hogy megállítja ezt a polgárháborút. Megtette ezt? Nem. Éppen ellenkezőleg, úgy döntött, hogy Európát és Amerikát is belerángatja a háborúba” – mondta.

Donald Trump tűzszüneti ajánlatával kapcsolatban arról beszélt, Vlagyimir Putyin támogatja az amerikai elképzelést, ugyanakkor konkrét részleteket kell ezzel kapcsolatban még megbeszélni. Kifejtette, „a frontvonalon jelenleg Oroszországnak dolgozik az idő, ahol kezdeményező szerepben van. 2022 februárja előtt, amikor Putyin tárgyalásokat javasolt, békésen akartuk rendezni a helyzetet… Ma békéről beszélünk az amerikaiakkal, de az európaiak háborút követelnek!” – mondta.

„Mi el akarjuk érni a céljainkat. Békésen vagy katonailag, de el fogjuk érni őket”

– jelentette ki.

„Egyes országok biztonságát nem szabad más országok biztonságának rovására elérni. Ha Ukrajna biztonságát akarják biztosítani, és be akarják vinni a NATO-ba, akkor Oroszország biztonságát sértik meg. Ezért szükséges Ukrajna semleges státusza, illetve a Moszkva által ellenőrzött területek feletti orosz fennhatóság elismerése” – mondta a Kreml szóvivője. Hangsúlyozta továbbá, hogy ha az ukrán hadsereg leteszi a fegyvert és kivonul Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók területéről,

a katonai műveletek „azonnal leállnak”!

Dmitrij Peszkov szerint VolodimirZelenszkij ukrán elnök lemondása amúgy nem része Oroszország követeléseinek, de az általa aláírt dokumentumok legitimitása „jogilag megkérdőjelezhető”.

A korábbi béketörekvések kudarcával kapcsolatban felidézte a 2022-es isztambuli megbeszélést, amelyen sikerült megállapodni egy lehetséges békeszerződésről, de az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson lebeszélte Kijevet a megállapodásról. Ha annak idején sikerült volna megállapodni, sok dolog máshogy alakult volna, de nem ez a helyzet, ezért Peszkov szerint most Ukrajna kénytelen elfogadni ezt az „új valóságot”.

Azzal kapcsolatban, miszerint Moszkva garantálja-e, hogy amennyiben teljesülnek a feltételei Ukrajnában, nem fogja megtámadni a balti államokat, Dmitrij Peszkov kijelentette: Oroszországnak nincsenek területi követelései a Baltikumban. Fontos különbség szerinte Ukrajnához képest, hogy ezekben az országokban nincs polgárháborús helyzet, amiben az orosz kisebbséget szisztematikusan kiírtják. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az orosz kisebbséget ért jogfosztásokra a nyelvhasználat és a vallásgyakorlás terén, amire Brüsszelnek is oda kell figyelnie.

Ezenfelül elfogadják és tiszteletben tartják Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz, ugyanakkor az ide telepített nyugati fegyverrendszerek jelenlétére Moszkvának is arányos reakcióval kell válaszolnia saját nemzetbiztonsága garantálása érdekében.

Egész Európa a Biden-adminisztrációnak dolgozott

Az interjúban mások mellett szó esett Európa szerepéről és a „tettre készek koalíciójáról” is. Peszkov szerint a brit–francia szövetség léte csupán részletkérdés, Európával pedig nincs miről megállapodni, mivel egyrészt a háború folytatását akarja, másrészt mert nem tekinthető szuverén világpolitikai szereplőnek, a nagy kérdésekben úgyis mindig Washingtoné az utolsó szó. „Európa a saját érdekei ellenére nem dolgozott velünk együtt az energiaügyben. Az európai vállalatok elvesztették oroszországi eszközeik nagy részét, és elkezdtek pénzt veszíteni.”

„Ez nem gazdasági, hanem politikai döntés”

– jelentette ki arra utalva ezzel, hogy az unió magatartása olyan jeleket mutatott, mintha – ahogy Peszkov fogalmazott – eddig „egész Európa a Biden-adminisztrációnak dolgozott volna”. Ezenfelül Európa és a kollektív Nyugat folyamatosan a demokráciából akarta leckéztetni Oroszországot, miközben korrupciós és hasonló botrányok, valamint antidemokratikusnak tekinthető jogi esetek ezekben az országokban is vannak, Dmitrij Peszkov példaként hozta fel erre Dominique Strauss-Kahn botránya mellett a Marine Le Pen elleni eljárást is.

Az Index szemléje szerint Dmitrij Peszkov az interjúban méltatta Donald Trump amerikai elnököt, és megnevezte, mi a közös benne és Vlagyimir Putyin orosz elnökben. Mint mondta, mindketten megértik a párbeszéd elutasításának abszurditását, miközben összeköti őket az a vágy, hogy a legnehezebb kérdésekre tárgyalás útján adjanak választ.

„Pontosan ez az, ami az előző Biden-kormányzatból hiányzott. Biden és Obama alatt az amerikaiak demokráciából is leckét adtak nekünk. De nézzék, min ment keresztül Trump és családja! Trumpnak azért sikerült visszajönnie, mert ő egy erős politikai vezető, és mert a személyisége nagyon erős!”– fejtegette, hozzátéve, hogy zajlanak az előkészületek Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójára. Mint mondta, annak „eredményesnek kell lennie”, mert „mind Trump, mind Putyin eredményeket akar”.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×