Infostart.hu
eur:
363.35
usd:
323.29
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Sulyok Tamás köztársasági elnök a válaszúti (Rascruci) Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató hagyatékát bemutató néprajzi gyűjtemény kiállításán háromnapos erdélyi magánlátogatásának első napján, 2025. augusztus 17-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Győzött a Tisza – És most mi a menetrend?

A folyamatban kulcsszereplővé lép elő a köztársasági elnök.

A választások után a köztársasági elnök legkésőbb május 12-ig hívja össze az új parlament alakuló ülését, amelyen a képviselők leteszik az esküt, és megválasztják a törvényhozás tisztségviselőit. Ugyancsak az alkuló ülésen tesz javaslatot az államfő a miniszterelnök személyére, akinek a megválasztáshoz a képviselők több mint a felének voksa szükséges.

Mint az Index összeállításából kiderül, az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legkésőbb a szavazást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét, ami a mandátumkiosztás alapja. Az igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a nap május 4-e.

Az Alaptörvény rendelkezései szerint az új Országgyűlés alakuló ülését az államfőnek idén május 12-ig össze kell hívnia, a parlament a következő parlament megalakulásáig él. Ezen az ülésen az NVI elnöke egyébként beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről, a voksolás lebonyolításáról, majd ezt követően az NVB elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről. A képviselők esküt tesznek, és kezdődik a munka az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek, jegyzőinek megválasztásával.

Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) természetesen a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.

Az Alaptörvény alapján az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, és ezt követően – az új kormány megalakításáig, azaz a miniszterek kinevezéséig – ügyvezető kormányként látja el feladatait. Vagyis a korábbi kabinet az újonnan felálló kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, korlátok:

  • nemzetközi szerződések kötelező hatályát nem ismerheti el
  • rendeletet is csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

A korábbi miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, de már miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére nem tehet javaslatot, és rendeletet is csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Az alakuló ülés egyik legfontosabb döntése az új miniszterelnök megválasztása. A kormányfő személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot. Az államfő indítványáról nyílt szavazással döntenek: a megválasztáshoz a képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép.

A kormány csak később alakul meg, általában mákus legvége és július eleje közt.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×