Tizenhat évvel a Bitcoin megjelenése után a világ legnagyobb kriptovalutájának alkotója még mindig ismeretlen. Neve van, bár mindenki tudja, hogy álnév: Satoshi Nakamoto, avagy magyar átírásban Nakamoto Szatoshi. A „kandzsi” japán karakterekkel írt neveknek többféle kiejtése és jelentése is lehet, de ebben az esetben az „eredeti” vagy „a központból eredő” (中本, Nakamoto) és a „bölcs”, „éles eszű” (聡, Szatosi) szavak állhatnak mögötte, ami egyfajta utalás a fenomenális és ellentmondásos történetet befutó kriptovaluta kiötlőjére.

„Nakamoto” nyomában legutóbb a New York Times indult el. A lap legújabb tényfeltáró anyaga most egy konkrét, hús-vér ember nevével is előrukkolt: ő Adam Back brit informatikus, tudós, a Blockstream nevű blokklánc-cég alapítója.

A kutatók nyelvészeti elemzéssel fésülték át Szatosi Nakamoto évekkel ezelőtti online bejegyzéseit, és több mint száz olyan rá jellemző szót, kifejezést és stilisztikai egyezést azonosítottak, amelyek Back írásaiban is visszaköszönnek.

The New York Times claims Adam Back is Satoshi Nakamoto.

Here is what Adam said when I directly asked him about being bitcoin’s creator. pic.twitter.com/fcAVannI6B

— Anthony Pompliano ? (@APompliano) April 8, 2026

A vizsgált adatbázis 134 308 bejegyzést tartalmazott, amelyeket 620 különböző személy írt – és nyelvi egyezés vizsgálatakor Back neve emelkedett ki egyértelműen a többi közül: 521 általa használt egyedi szó vagy kifejezés egyezik a mítikus „Szatosi” szava járásával.

Az egyezések nem csupán szókincsbeli egybeesések. Mindketten hasonló módon használják a kötőjeleket – vagy, pontosabban szólva, ugyanolyan következetlen módon nem használják azokat Mindkettő keveri a brit és az amerikai helyesírást, és időnként összekeveri az „its"-t az „it's"-sszel (ami gyakori az angol anyanyelvűek bejegyzéseiben. Egyesek „DVD’s” – ként írják a DVD-t többes számban, de az Infostart tudósítója már látott olyan étlapot is, ahol a burgonya „potatoe’s” (krumplié) formában jelent meg). Visszaköszön írásaikban a britek által használt „bloody” melléknév, ami az idők során enyhévé vált szitokszó és körülbelül annyit tesz: „átkozott”, „rohadt”.

Bitcoin’s founder, Satoshi Nakamoto, has remained hidden for 17 years. A trail of clues — and a year of digging by our reporter, John Carreyrou — led us to a 55-year-old computer scientist in El Salvador named Adam Back. https://t.co/s6Jy00IDdk

— The New York Times (@nytimes) April 8, 2026

Egy különösen árulkodó nyom a „burning the money" kifejezés, amit Szatosi a bitcoinok megsemmisítésével kapcsolatban használ. A kriptográfiai levelezőlistákon 1999-ben egyedül Back alkalmazta ezt hasonló értelemben – több mint egy évtizeddel a Bitcoin megjelenése előtt.

Ráadásul Back épp akkor vett vissza az online aktivitásából, amikor Szatosi felbukkant a kriptográfiai fórumokon. És ha mindez nem elég: a brit szakember maga is kifejlesztett egy korai kriptovalutát, a Hascash-t, egy évtizeddel a Bitcoin megjelenése előtt.

Jött az erős, de nem meggyőző cáfolat

Back nem hagyta válasz nélkül az állításokat. Az X-en világosan közölte nyolcszázezer követőjével, hogy

„Nem én vagyok Szatosi."

Hozzátette, hogy fogalma sincs az alkotó kilétéről, és szerinte ez így is van jól – hiszen épp az ismeretlenség az, ami segíti a Bitcoint abban, hogy önálló eszközként, és ne egyetlen ember projektjeként kezeljék.

A New York Times riporterei azonban megjegyezték, hogy amikor nekiszegezték a kérdést, akkor Back elpirult, és láthatóan kényelmetlenül érezte magát. Egy 2024-es HBO-dokumentumfilmben, a Money Electric: The Bitcoin Mystery-ben is szembesítették a kérdéssel – akkor épp egy rigai park padján ücsörgött –, akkor szintén kategorikusan tagadott, és azt kérte, a beszélgetést ne rögzítsék.

Egy dolgot azért Back megerősített: szerinte írásai alapján Szatosi nagy valószínűséggel brit honfitárs, mivel szereti a szarkasztikus kifejezéseket. „Egy amerikainak valószínűleg nehéz megérteni a brit gúnyolódás finomságait" – mondta, utalva arra az elterjedt brit vélekedésre, hogy az amerikaiaknak nincs humorérzékük, vagy az legalábbis jóval alulfejlettebb.

i'm not satoshi, but I was early in laser focus on the positive societal implications of cryptography, online privacy and electronic cash, hence my ~1992 onwards active interest in applied research on ecash, privacy tech on cypherpunks list which led to hashcash and other ideas.

— Adam Back (@adam3us) April 8, 2026

Damoklész kardja a Bitcoin felett

Közben a Bloomberg hírügynökség azt írta, hogy „egzisztenciális fenyegetést” jelenthet a Satoshi/Szatosi utáni vadászat. Kriptopiaci elemzők nem véletlenül emlegetik ennek kapcsán, hogy a Bitcoin felett „Damoklész kardja" lebeg.

A kockázat egy konkrét számból ered: az a körülbelül 1,1 millió Bitcoin, amely a feltételezett alkotó korai tárcáiban 2011 óta érintetlenül pihen. Ez a vagyon a jelenlegi árfolyamon nagyjából 78 milliárd dollárnak – mintegy 28 ezer milliárd forintnak – felel meg.

? NOW: Satoshi's wallet is now down over $64.6B since the ATH. pic.twitter.com/8qEKwGhRU5

— Cointelegraph (@Cointelegraph) April 4, 2026

Ha ezzel a Bitcoin-összeggel hirtelen elkezdenének tranzakciókat kötni, a piac szinte biztosan pánikba esne. A váratlanul megjelenő eladási nyomás drasztikus árfolyamzuhanást idézne elő, amelynek hatása az összes többi kriptovalutára is kiterjedne.

Nem csupán a pénz a tét

A Bitcoin egyik legvonzóbb aspektusa a decentralizáció: nincs mögötte sem bank, sem vezér, sem alapító atya. A leleplezett Szatosi akarva-akaratlanul azonnal egyfajta de facto tekintéllyé válna – puszta létezésével megkérdőjelezve azt az elvet, amelyre az egész rendszer épül.

A kripto-közösségben régóta élő „mindannyian Szatosi vagyunk" gondolat – amely az alkotó névtelenségéből táplálkozik – szintén elvesztené az erejét, ha kiderülne, hogy a mítikus alapító mégiscsak egy konkrét, hús-vér ember.

Kvantumfenyegetés

Ezenkívül a személyes veszély is leselkedhet a kripto-gurura. A biztonsági szakértők régóta figyelmeztetnek az úgynevezett „csavarkulcsos-támadásokra": ha felfednék hogy ki valójában Szatosi, akkor , fizikai erőszak vagy emberrablás révén megpróbálhatnák kicsikarni belőle a tárcájához szükséges privát kulcsokat.

Egy ekkora vagyon önmagában elegendő motiváció a legkülönfélébb rosszindulatú szereplők számára.

Hosszabb távon a kvantumszámítástechnika fejlődése növelheti a kockázatot. A jövő kvantumszámítógépei elméletileg feltörhetik a korai, gyengébb kriptográfiai védelemmel ellátott Bitcoin-tárcákat – köztük azokat is, amelyek Szatosival hozhatók összefüggésbe. Ez azt jelenti, hogy az alkotó azonosítása nemcsak őt magát tenné sebezhetővé, hanem az egész korai Bitcoin-ökoszisztémát is.

Az oltalmazó rejtély

A Bitcoin 2008 Mindenszentek ünnepe idején született, egy névtelen szerző úgynevezett „fehér könyvének” formájában, a globális pénzügyi válság csúcspontján.

Célja egy olyan rendszer megteremtése volt, amely kivon bizonyos tranzakciókat a bankok és a központi hatóságok ellenőrzése alól. Tizenhat évvel később a legnagyobb irónia talán az, hogy ez a rendszer – amelynek lényege az átláthatóság és a nyilvánosság – az alapítójának névtelenségéből merít erőt.

Időközben ellentmondásossá is vált azzal, hogy bűnbandák és online zsarolók is elkezdték használni és az anonímitást segítő pénznemként nagy szerepet játszott az úgynevezett „sötét web” létrejöttében.

Szatosi, egyfajta kult-figurává vált és voltak olyanok is, akik éppenséggel fennen hirdették, hogy valójában őket takarja a név.

2024-ben egy angliai bíróság elrendelte, hogy Dr Craig Wright ausztrál informatika-tudós hagyjon fel az állításokkal, hogy ő írta a Bitcoin születését beharangozó anyagot, azaz ő Satoshi.

Felmerült egy magyar szál is, (ugyancsak a New York Times révén), Nick Szabó, magyar származású kriptoszakember neve,

akinek monogramja egyezik Nakamoto Szatosiéval. Szabó 1998-ban alkotta meg a Bit Gold, egy decentralizált kriptovaluta elképzelését, amely a Bitcoin architektúrájának előfutára volt. Szabó szövegfordulatait is lingvisztikai elemzésnek vetették alá és nála is szinte kísértetiesen a Bitcoin-anyagból visszaköszönő tudományos és személyes kifejezéseket fedeztek fel.

Emellett a 90-es években ő volt a blokklánc-technológia alapját jelentő „okosszerződések”-koncepció egyik úttörője.

Szabó többször is tagadta, hogy ő lenne Satoshi és azt mondta, „hozzászokott” az állításhoz és hogy a Bitcoin az ő Bit Gold-ötletének sikeres megvalósítása.

WHEN ELON CONNECTED THE DOTS BACK TO SATOSHI NAKAMOTO

Elon Musk once said Nick Szabo is “probably more than anyone else responsible for the ideas behind Bitcoin.”

And Szabo? He once said “I designed Bitcoin.”

Do you think Nick is Satoshi? pic.twitter.com/mneSpGhw2o

— Documenting Saylor (@saylordocs) November 16, 2025

Egy másik jelölt, a néhai titkosítás-technológiai aktivista, Hal Finney volt, aki elsőként állt ki a Bitcoin mellett, miközben más kriptográfusok először még bírálták azt.

Ő volt, az aki 2009-ben a „Satoshitól kapott 10 Bitcoinnal megvalósította az első Bitcoin-tranzakciót” és jelentéseket küldött az állítólagos Satoshinak a rendszer korai hibáiról.

Érdekesség még, hogy Finney-nek volt egy Dorian Satohsi Nakamoto nevű szomszédja

– egyesek szerint a ő nevét felhasználva titkolta el, hogy ő volt valójában az ikonikus kriptopénz megalkotója.

Most pedig Adam Back tagadja, hogy ő lenne a Bitcoin atyja és a rejtély továbbra is rejtály marad, miközben egyre több szakértő véli úgy: a titokzatosság valójában a rendszer beépített eleme.