Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Nyitókép: Pexels.com

Fordulat a vidék-főváros ellentétben

Az utóbbi évek vándorlási trendjei és a legfrissebb gazdasági mutatók alapján jelentős különbségek rajzolódnak ki a nagyvárosi és a vidéki életminőség között. Míg a pandémia alatt a községek népszerűsége megugrott, 2025-re az anyagi biztonság és az egészségügyi kilátások ismét a városok felé billentik a mérleg nyelvét.

A Pénzcentrum elemzése szerint a lakhelyválasztási trendek az elmúlt öt évben többször is irányt váltottak. A 2020-as és 2021-es „karanténeffektus” után az energiaválság 2022-ben ismét a városi, korszerűbb lakások felé terelte a lakosságot. A 2025-ös statisztikák alapján Budapest népszerűsége ugyan némileg csökkent, a falvaké pedig ismét eléri a 2019-es szintet, az objektív életminőségi mutatók terén azonban a nagyvárosok tartják előnyüket.

Egészségi állapot és anyagi helyzet

Az Eurostat 2025-ös adatai cáfolják azt a vélelmet, miszerint a vidéki környezet automatikusan jobb egészséget eredményez. A nagyvárosokban élők 68,3 százaléka érzi jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, míg a községekben ez az arány csupán 61,3 százalék. Szakértők szerint ez nem csupán a környezeti hatásokkal, hanem az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, az átlagéletkorral és az iskolázottsággal is összefügg.

A jövedelmi olló drasztikusan szétnyílt az elmúlt három évben:

  • A nagyvárosi éves nettó átlagbér 2025-ben meghaladta a 4,8 millió forintot (havi 401 ezer Ft).
  • A községekben ez az összeg 3,4 millió forint körül alakult (havi 284 ezer Ft).
  • A nettó bérkülönbség így tavaly már havi 116 ezer forintra rúgott, ami több mint kétszerese a 2022-es szintnek.

Elszegényedés és közbiztonság

A statisztikák rávilágítanak a vidék elszegényedési kockázatára: a falvakban élők 20,7 százalékát fenyegeti ez a veszély, míg a nagyvárosiaknál ez az arány mindössze 8,3 százalék. Érdekesség ugyanakkor, hogy a közbiztonság terén elmosódnak a határok: a bűnelkövetések és vandalizmus mértéke városon és falun egyaránt alacsony, 6 százalék körül mozog.

A fiatalok kilátásai

A legkritikusabb különbség a 18–24 éves korosztály helyzetében mutatkozik meg. A községekben élő fiatalok 16,9 százaléka hagyja el túl korán az oktatást, szemben a nagyvárosi 4,3 százalékkal. Hasonlóan magas a vidéki munkanélküli és oktatásban nem részt vevő (NEET) fiatalok aránya is, ami a helyi munkalehetőségek hiányára és a szakképzetlenségi problémákra utal.

Az elemzés konklúziója szerint bár a vidékre költözés vonzó alternatíva lehet az alacsonyabb ingatlanárak és a nyugalom miatt, a döntés előtt érdemes mérlegelni a szűkebb helyi lehetőségeket, a korlátozottabb mobilitást és a jelentősen alacsonyabb bérszínvonalat.

Címlapról ajánljuk
AI-aranyláz: nem bírja a rendszer a mesterséges intelligencia terjedését

AI-aranyláz: nem bírja a rendszer a mesterséges intelligencia terjedését

Hiába az AI látványos, szinte minden iparágban követhető fejlődése, a forradalom felfedte Achilles-inát: a jelenlegi számítási kapacitás egyszerűen nem tud lépést tartani az igénnyel. A helyzet a klasszikus technológiai szűk keresztmetszetet idézi, amikor egy régebbi, de fontos technológia fékezi az új térnyerését.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×