Infostart.hu
eur:
353.8
usd:
310.64
bux:
139790.13
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Nyitókép: Pexels.com

Fordulat a vidék-főváros ellentétben

Az utóbbi évek vándorlási trendjei és a legfrissebb gazdasági mutatók alapján jelentős különbségek rajzolódnak ki a nagyvárosi és a vidéki életminőség között. Míg a pandémia alatt a községek népszerűsége megugrott, 2025-re az anyagi biztonság és az egészségügyi kilátások ismét a városok felé billentik a mérleg nyelvét.

A Pénzcentrum elemzése szerint a lakhelyválasztási trendek az elmúlt öt évben többször is irányt váltottak. A 2020-as és 2021-es „karanténeffektus” után az energiaválság 2022-ben ismét a városi, korszerűbb lakások felé terelte a lakosságot. A 2025-ös statisztikák alapján Budapest népszerűsége ugyan némileg csökkent, a falvaké pedig ismét eléri a 2019-es szintet, az objektív életminőségi mutatók terén azonban a nagyvárosok tartják előnyüket.

Egészségi állapot és anyagi helyzet

Az Eurostat 2025-ös adatai cáfolják azt a vélelmet, miszerint a vidéki környezet automatikusan jobb egészséget eredményez. A nagyvárosokban élők 68,3 százaléka érzi jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, míg a községekben ez az arány csupán 61,3 százalék. Szakértők szerint ez nem csupán a környezeti hatásokkal, hanem az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, az átlagéletkorral és az iskolázottsággal is összefügg.

A jövedelmi olló drasztikusan szétnyílt az elmúlt három évben:

  • A nagyvárosi éves nettó átlagbér 2025-ben meghaladta a 4,8 millió forintot (havi 401 ezer Ft).
  • A községekben ez az összeg 3,4 millió forint körül alakult (havi 284 ezer Ft).
  • A nettó bérkülönbség így tavaly már havi 116 ezer forintra rúgott, ami több mint kétszerese a 2022-es szintnek.

Elszegényedés és közbiztonság

A statisztikák rávilágítanak a vidék elszegényedési kockázatára: a falvakban élők 20,7 százalékát fenyegeti ez a veszély, míg a nagyvárosiaknál ez az arány mindössze 8,3 százalék. Érdekesség ugyanakkor, hogy a közbiztonság terén elmosódnak a határok: a bűnelkövetések és vandalizmus mértéke városon és falun egyaránt alacsony, 6 százalék körül mozog.

A fiatalok kilátásai

A legkritikusabb különbség a 18–24 éves korosztály helyzetében mutatkozik meg. A községekben élő fiatalok 16,9 százaléka hagyja el túl korán az oktatást, szemben a nagyvárosi 4,3 százalékkal. Hasonlóan magas a vidéki munkanélküli és oktatásban nem részt vevő (NEET) fiatalok aránya is, ami a helyi munkalehetőségek hiányára és a szakképzetlenségi problémákra utal.

Az elemzés konklúziója szerint bár a vidékre költözés vonzó alternatíva lehet az alacsonyabb ingatlanárak és a nyugalom miatt, a döntés előtt érdemes mérlegelni a szűkebb helyi lehetőségeket, a korlátozottabb mobilitást és a jelentősen alacsonyabb bérszínvonalat.

Címlapról ajánljuk
Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Kínát sokáig a világ gyáraként emlegettük, ám mára az ország sokkal több lett. A világ leghosszabb hídja, a legnagyobb nagysebességű vasúthálózata, a napelemgyártás origója, melyben ma már több mint kétmillió ipari robot dolgozik és van kvantumműholdja is jól mutatja, hogy Kína ma már nemcsak termel, hanem irányt is mutat.

Csoda, ha nem tűnik el a Velencei-tó a nyár végére, döbbenetes fotók érkeztek

Történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízállása: az agárdi mérőállomáson mindössze 47 centiméteres vízszintet rögzítettek, ami jelentősen elmarad az ideálisnak tekintett 130 centimétertől.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×