Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Friedrich Merz leendő kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és frakcióvezetője (b) és Julia Klöckner, a CDU kincstárnoka az új összetételű német parlament alakuló ülésén Berlinben 2025. március 25-én. A 21. Bundestag a február 23-i előrehozott parlamenti választások eredményeképp alakul meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Botrány Németországban: NGO-khoz hasonlította a keresztény egyházakat a Bundestag új elnöke

Húsvéti nyilatkozata miatt Julia Klöcknerrel még saját pártja, a kereszténydemokrata CDU sem ért egyet.

Az 52 éves Julia Klöcknert kevesebb mint egy hónappal ezelőtt, az új Bundestag alakuló ülésen választották meg parlament elnökké. Az első napokban mindenekelőtt a radikális jobboldali AfD párthoz való viszony kezelése jelentette számára az első számú feladatot, ezzel kapcsolatban a parlamenti pártok közötti egyeztetést szorgalmazott. Ezt követően még inkább a belpolitikára összpontosított. Ennek jegyében hangzott el a Bild am Sonntag húsvéti számában megjelent nyilatkozata, amely azon nyomban rendkívül éles vitát váltott ki.

A Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Klöckner ugyanis az interjúban a keresztény egyházak általa javasolt szerepvállalásával foglalkozott. Egy nappal Ferenc pápa hétfő reggeli halála előtt azt rótta fel, hogy a német keresztény egyházak szerinte túlzott politikai szerepet vállalnak. Ehelyett azt tanácsolta, hogy koncentráljanak inkább a lelkipásztori feladatokra. A napi politikai kérdésekben vissza kell fogniuk magukat – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus. Ellenkező esetben túlzottan „önkényessé” válhatnak, és a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k egyikének tűnhetnek – idézte a lap a Bundestag elnökét.

Julia Klöckner – aki annak idején teológiát tanult – az „önkényességgel” kapcsolatban úgy ítélte meg, hogy az egyházak olykor olyan napi aktuális kérdésekben nyilatkoznak, mint a civil szervezetek, nem pedig az élet és a halál alapvető kérdéseiben foglalnak állást. Mindez szerinte ahhoz vezethet, hogy az egyház „felcserélhetővé” válhat.

„Természetesen az egyház is kommentálhatja a 130 km/órás sebességet, de ezért nem feltétlenül fizetek egyházi adót” – tette hozzá. Szerinte az egyháztól azt várják, hogy választ adjon a mindennapi életben felmerülő kérdésekre, sőt talán még vigaszt és stabilitást is várnak. Szerinte

az egyház nem mindig adja meg azokat a válaszokat, amelyekre az embereknek éppen szükségük van.

Például szerinte a koronavírus-járvány időszakában az egyház kicsivel több stabilitást, nagyobb lelki támogatás nyújthatott volna.

Julia Klöckner interjújára szinte azonnal reagált a leendő koalíciós kormány kisebbik pártja, a szociáldemokrata SPD és az immár ellenzéki szerepre kényszerülő Zöldek Pártja is. Ugyanakkor bírálta az általa mondottakat saját pártja, a CDU is.

„Rendkívül irritáló azt gondolni, hogy jogunk van rendreutasítani az egyházakat, és felszólítani őket állítólagos alapvető kommunikációs feladataik végrehajtására, ahogy azt most Julia Klöckner tette” – hangsúlyozta Dennis Radtke, a CDU szociális szárnyának elnöke. „Az egyház alapvető feladata az evangélium hirdetése és Jézus Krisztus tanítása – hangsúlyozta. – Ha az egyházak azon a véleményen vannak, hogy ez ütközik a politikával, az egyháznak természetesen joga és kötelessége is felszólalni.”

Bírálta a Bundestag elnökét a Zödek Pártjának frakcióvezetője is. Britta Hasselmann szerint politikailag aktív egyházra van szükség. „Miért nem emelhetik fel szavukat az egyházak a világban történő igazságtalanságokkal szemben, a humanitás, az emberiesség védelmében” – tette fel a kérdést hangsúlyozva, hogy az élet alapvető kérdéseiről van szó.

A szociáldemokrata SPD egyházügyi megbízottja, a Der Spiegel által idézett Lars Castellucci szerint az egyház valójában a világ legnagyobb nem kormányzati szervezete. Ferenc pápa egyházfői tevékenységével, illetve elkötelezettségével ezt bizonyította – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×