A 417 oldalas lista összeállításának előzményeként Jonathan Reynolds üzleti és kereskedelmi miniszter a londoni alsóházban tartott csütörtök esti tájékoztatóján kijelentette: Nagy-Britannia fenntartja a jogot arra, hogy megtegye a szükségesnek ítélt válaszlépéseket, ha nem sikerül elérni az amerikai féllel egy olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodást, amellyel kiiktatható az amerikai piacra exportált brit termékeket sújtó vám.

Reynolds közölte: azonnali hatállyal konzultációt kezd az üzleti szektorral arról, hogy ha Nagy-Britannia vámügyi válaszlépésekről dönt, ezeket potenciálisan milyen áruféleségekre lehetne kiterjeszteni.

Az üzleti tárca által nem sokkal később közzétett terméklistán az összeállításhoz fűzött ismertetés szerint az Amerikából érkező teljes brit import 27 százaléka szerepel.

A brit-amerikai kereskedelmi forgalom éves értéke 315 milliárd font (151 ezer milliárd forint).

Az üzleti tárca hangsúlyozta: a lista összeállítása nem azt jelenti, hogy a jövőbeni esetleges brit ellenvámok a felsorolásban feltüntetett összes amerikai termékre kiterjednének. Az "indikatív" listát úgy alakították ki, hogy a rajta szereplő termékekre kivetendő megtorló vámoknak korlátozott hatásuk legyen a brit gazdaságra.

A listán lévő több tízezer termék között számos hús- és baromfikészítmény, gép- és járműipari részegységek, autógumik, építőipari, fém- és faipari cikkek, bőráruk, ruházati termékek, ipari és háztartási eszközök szerepelnek.

A lista összeállításának előzményeként Donald Trump amerikai elnök a héten ismertette az új "viszonossági importvámokról" szóló rendeletét.

A rendelet alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be: a teljes importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli.

Az importjárművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.

Keir Starmer brit miniszterelnök az amerikai vámrendelet ismertetése utáni nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának nem érdeke a kereskedelmi háború, mivel egy ilyen konfliktusnak nincsenek nyertesei.

Starmer kijelentette ugyanakkor, hogy a brit kormánynak "cselekvési eszközök egész sora" áll rendelkezésére, és bár a cél a megállapodás elérése Washingtonnal, semmiféle válaszintézkedési lehetőséget nem lehet kizárni.