Április 2-án, az amerikai republikánus politikusok által Felszabadulás napjának nevezett napon Donald Trump közzétette a mintegy 160 országgal szemben bevezetett vámtételeit. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében összesíti a kivetett büntetővámokat, ismerteti az amerikai elnök protekcionista kereskedelem-politikájának céljait és kitér az Európai Unió lehetséges válaszlépéseire is.

A legmagasabb vámokat a Vietnámból (46 százalék) és a Kambodzsából (49 százalék) importált termékekre szabta ki az amerikai kormányzat. A Kínából behozott árukat 34 százalékos vámmal sújtja az Egyesült Államok, de ez hozzáadódik a kínai termékekre korábban kivetett 20 százalékos vámhoz, így 54 százalékra emelkednek a Kínával szembeni amerikai vámok. A 10 százalékos vámok minden érintett országra vonatkozóan szombattól, az ennél magasabbak jövő szerdától lépnek életbe.

A tanulmány szerzője, Horváth Sebestyén az InfoRádióban elmondta: az Egyesült Államoknak körülbelül ezermilliárd dolláros kereskedelmi hiánya van. Az intézkedésben érintett államoktól – tíz-húsz ország kivételével – több terméket vásárol az USA, mint amennyit értékesít nekik, és ez volt a legfőbb indíték arra, hogy Donald Trump vámokat vessen ki. A cél nem más, minthogy az USA csökkentse a különböző országokkal szemben fennálló kereskedelmi hiányát, illetve visszavonzza az Egyesült Államokba a külföldi vállalatok gyártókapacitásait. Ha ugyanis ezek a cégek áthelyezik a termelésüket a tengerentúlra, akkor mentesülnek a vámtételek alól.

pic.twitter.com/v5WMU5wofc

— Rapid Response 47 (@RapidResponse47) April 2, 2025

Már az első Trump-kormányzat is nagy kereskedelmi háborúba keveredett Kínával, a Biden-adminisztráció pedig javarészt fenntartotta a távol-keleti országgal szembeni büntetővámokat. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint ebben nincs semmi meglelő, ugyanis már elég régóta kétpárti konszenzus van arról, hogy tartósan fel kell lépni Kínával szemben a kereskedelemben. Hét éve tart a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között, és mindkét fél komoly gazdasági károkat szenvedett ebben a periódusban, összességében azonban inkább az ázsiai ország jött ki rosszabbul ebből a helyzetből. Amerika kedvezőbb pozícióba került, és az eddig történtek alapján felülkerekedett a nagy gazdasági rivalizálásban.

A Felszabadulás napján bevezetett vámok természetesen a világgazdaságban is éreztetik hatásukat, az egyik legnagyobb amerikai tőzsdeindex például mintegy öt százalékot esett, ami jelentős változásnak tekinthető. Horváth Sebestyén úgy véli, alapjaiban fogja átrendezni a kereskedelmi kapcsolatokat ez az új helyzet. Arra számít, hogy

a gazdasági bizonytalanság és a kereskedelmi forgalom visszaesése miatt a pénz „visszamenekül” az Egyesült Államokba.

A legtöbb nemzetközi vállalat most árgus szemekkel figyeli a gazdasági híreket, és azt fontolgatják, hogy beruházzanak-e az USA területén, illetve létrehozzanak-e gyárakat a tengerentúlon. Az elemző szerint Donald Trump intézkedései fokozzák a bizonytalanságot és várhatóan „nagy gazdasági károkat okoznak globális szinten”. Magyar szempontból természetesen az a legfőbb kérdés, hogy miként érinti az Európai Uniót a vámok kivetése. Az Európai Unió tagállamaival szemben egységesen 20 százalékos büntetővámot vezetett be Donald Trump. A vámok hatására a külföldről származó importtermékek árai megemelkednek Amerikában, ezzel pedig az árversenyben hátrányba kerülnek a belföldön termelő vállalatok termékeivel szemben. Bár a vámpolitika az infláció felgyorsulásához vezet, a republikánus vezető politikusok sokkterápiával akarják átalakítani az Egyesült Államok gazdasági szerkezetét, illetve a globális kereskedelmi rendszert.

Horváth Sebestyén felhívta a figyelmet, hogy az amerikai kormányzat a gépjárművek esetében további 25 százalékos vámot vetett ki, ami mind a mintegy 160 országra érvényes. Az Európai Unión belül azonban

Magyarország helyzete kedvezőbb, mivel alacsonyabbak a termelési és munkaerőköltségek, valamint az energiaárak, továbbá a vállalatok számára Magyarországon kedvezőbb a szabályozási környezet is.

„Egy német vagy egy francia autóipari vállalattal szemben a Magyarországon működő autóipari cégek olcsóbban állítanak elő, így kevésbé érint minket ez a vámtétel, illetve az elmúlt három hónapban Magyarország és az Egyesült Államok között gazdasági megállapodás formálódott. Ennek a részletei még nem ismertek, de ez az együttműködés vélhetően erősíteni fogja a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, és csökkenti a most bevezetett vámintézkedések negatív hatásait” – összegzett az elemző.