Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Újabb közjogi lépés Bosznia kettészakadása felé

Elfogadta a boszniai szerb képviselőház csütörtök este az ország új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvényt.

A Banja Luka-i parlament több órás heves vita után fogadta el a Milorad Dodik boszniai szerb elnök által benyújtott javaslatokat, az ellenzéki Szerb Demokrata Párt (SDS) képviselőit el is távolították az ülésteremből azt követően, hogy kijelentették: az országrész vezetése ezekkel a döntésekkel tönkreteszi és elszigeteli a boszniai Szerb Köztársaságot.

Az országrész új alkotmányának tervezetében - amely most 30 napos közvitára kerül - szerepel egyebek mellett a boszniai Szerb Köztársaság önrendelkezésének lehetősége, az országrész államként történő meghatározása, a boszniai szerb hadsereg felállítása, illetve az is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság föderációra vagy konföderációra léphet más államokkal.

A boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvény pedig lehetővé teszi egy olyan különleges ügyészség és bíróság felállítását, amely őrködne a többségében szerbek lakta országrész alkotmányos rendje felett. A törvényjavaslatot Dodik indoklása szerint "a nemzetközi közösség főképviselőjének közelmúltbeli tevékenysége" miatt nyújtotta be. Az új jogszabályban olyan tételek szerepelnek, mint a boszniai Szerb Köztársaság területi egységének veszélyeztetése, a boszniai Szerb Köztársaság függő vagy alárendelt helyzetbe kényszerítése, fegyveres felkelés, szabotázs, kémkedés, a boszniai szerb intézmények döntéseinek szabotálása, szolgálat ellenséges hadseregben és az ellenség segítése.

A bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Dodikot, Radovan Viskovicot, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét, valamint Nenad Stevandicot, a többségében szerbek lakta országrész parlamentjének elnökét, mert az ügyészség szerint veszélyeztették az ország alkotmányos rendjét.

Két hete pedig a boszniai szövetségi bíróság Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta őt. Röviddel ezután a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását a szövetségitől. Ezt a törvényt az ország alkotmánybírósága hatályon kívül helyezte, Dodikot viszont a törvény aláírása miatt az ország alkotmányos rendjének veszélyeztetésével gyanúsítják.

Milorad Dodik mintegy három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a kilépést a szövetségi intézményrendszerből, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.

Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×