Az elmúlt napok már jelezték, hogy Friedrich Merz CDU-elnök és egyben kancellárjelölt, valamint Lars Klingbeil, az SPD társelnöke az összes korábbi vitás kérdésben megállapodásra törekszik. Erre utalt, hogy a két nagy párt koalícióját előkészítő tárgyalások a legmagasabb szinten zajlottak, a többi között Merz, valamint a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, Markus Söder, az SPD részéről pedig Klingbeil mellett a másik társelnök, Saskia Esken részvételével. Az egyeztetéseken rendkívüli megállapodások születtek, amelyek parlament jóváhagyás esetén hosszú időre hatással lehetnek az ország gazdasági, illetve pénzügyi politikájára, valamint a migráció kezelésére is.

Ezek sorából kiemelkedik annak a két különleges alapnak (Sondervermögen) a létrehozása, amely összesen csaknem 900 milliárd eurót irányoz elő a német hadsereg, a Bundeswehr fejlesztésére, valamint az elavult infrastruktúra felújítására. A két alap 400 milliárd eurós honvédelmi része ugyanakkor a hitelfelvételt megkönnyítendő előirányozza a 2011 óta érvényben lévő úgynevezett adósságfék részleges hatályon kívül helyezését, amihez viszont alkotmánymódosítás szükséges. A koalíciós törekvések ezen állnak, illetve buknak. Az alaptörvény módosításához ugyanis kétharmados többség szükséges, ugyanakkor ez a többség csakis a március utolsó hetéig regnáló, az elmúlt választási ciklusban létrejött Bundestag támogatásával lehetséges. Az új, a politikai naptár szerint március 25-ig "kötelezően" felálló új parlamentben a CDU/CSU-nak és az SPD-nek – mindenekelőtt a radikális AfD párt erősödése miatt – nem lesz meg az abszolút többsége.

Mindez azt jelenti, hogy a koalícióra törekvő pártoknak alig két hetük maradt ahhoz, hogy a szükséges többséghez támogatást szerezzenek a többi parlamenti párttól. Ebben a tekintetben viszont értesülések szerint csakis az elmúlt törvényhozási időszakban a szociáldemokratákkal közösen kormányzó Zöldek Pártja, valamint a választások nyomán a Bundestagtól búcsúzni kényszerülő liberális FDP jöhetne szóba. A Zöldek már jelezték, hogy egyelőre keveslik a tervezett koalíciós megállapodásban foglaltakat, és mindenekelőtt a klímavédelem melletti nagyobb elkötelezettséget követelik. A szabad demokraták ugyanakkor eddigi álláspontjukhoz hűen kitartanak az adósságfék érintethetetlensége mellett, ezért elutasítják a tervezett koalíciós javaslatokat. Ugyanakkor kiszivárgott, hogy a liberálisok soriban is vannak "elhajlók". A többi parlamenti párt, az AfD, valamint a Baloldal Pártja (Die Linke) a leghatározottabban a különleges alapok, illetve az új hitelek ellen van.

A legfrissebb értesülések szerint ugyanakkor a Zöldek Pártjának elengedhetetlen támogatása megkérdőjeleződött. A párt frakcióvezetője, Katharina Dröge hétfő délelőtt az elnökség álláspontját közölve hangsúlyozta, hogy pártja a jelenlegi körülmények között "nem hajlandó" a koalícióra törekvő pártoknak a különleges alapokra vonatkozó programját kétharmados többséghez segíteni. Hangsúlyozta, hogy pártja Friedrich Merz javaslatait nem tartja megfelelőnek.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Franziska Brantner, a párt új elnöke ugyanakkor közölte, hogy pártja saját törvénytervezetet kíván előterjeszteni az ország biztonságának, illetve védelmének erősítése érdekében. "A cél az, hogy végül közös megoldást találjunk" – idézte az újság a pártelnököt.

A CDU szinte azonnal reagált. Carsten Linnemann, a párt főtitkára közölte, hogy egyeztetni kívánnak a Zöldek Pártjával.

Elemzők többsége szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy az alkudozás nyomán végül megállapodás születik a koalícióra törekvő pártok és a Zöldek között.

Egyezség a migráció kezeléséről

A CDU/CSU és az SPD koalíciós eltökéltségét jelzi ugyanakkor az is, hogy a hétvégi egyeztetéseken megállapodtak arról a "forró" témáról, amely szinte a legerősebben nyomta rá bélyegét Németország elmúlt éveire és ebből fakadóan a választási kampányra. A migráció, illetve ezen belül mindenekelőtt az illegális bevándorlás kezelése elemzők szerint a CDU/CSU választási győzelmének, egyidejűleg az SPD súlyos kudarcának legfőbb oka volt. A szavazók eszerint előnyben részesítették a Friedrich Merz által kilátásba helyezett rendkívül szigorú, a német határokon történő azonnali kitoloncolási politikát a szociáldemokraták liberálisabb menekültpolitikájával szemben.

Az előzetes konzultációkon ebben a kérdésben is konszenzus született, ugyanis mindkét párt némelyest engedett eddigi álláspontjából. A CDU/CSU és az SPD egyetértett abban, hogy szükség van a kitoloncolások szigorítására, a konzervatívok ugyanakkor elfogadták, hogy az ilyen intézkedésekre csakis az érvényben lévő uniós politikai előírásoknak megfelelően a szomszédos országokkal egyeztetve kerülhet sor.

Elemzők szerint a konszenzus létrejöttében szerepe volt annak, hogy Ausztria nem először, de ezúttal is jelezte, hogy a leghatározottabban elutasítja a szigorú német kitoloncolási elveket, nem hajlandó az érintettek visszafogadására, illetve ragaszkodik ahhoz, hogy az eljárást Németország folytassa le.

A CDU/CSU és az SPD álláspontja közeledett a nyugdíjreform felgyorsítását, valamint az ügynevezett Bürgergeld, azaz polgári juttatás szigorítását illetően. Ez utóbbi 2023 óta arról rendelkezik, hogy az arra rászorultak havonta 500 eurót meghaladó állami támogatásban részesülnek. A módosítás – amihez a konzervatívok ragaszkodtak – előirányozza, hogy ilyen segélyben csakis azok részesülhessenek, akik nem képesek munkavállalásra.

Hétfőn az SPD után a CDU/CSU elnöksége is jóváhagyta az egyeztetések során létrejött konszenzusok sorát, és mindezt egy 11 oldalas dokumentumban rögzítették. A hivatalos koalíciós tárgyalások csütörtökön munkacsoportokban kezdődnek. Korábban azt közölték, hogy a konzervatívok és a szociáldemokraták a programot a jövő héten két ülésnapon kívánják a Bundestag elé terjeszteni.