Infostart.hu
eur:
400.5
usd:
344.86
bux:
99787.2
2025. július 16. szerda Valter
Markus Söder bajor miniszterelnök, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajoroszági testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke és Saskia Esken, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke (b-j) közös sajtótájékoztatót tart a koalíciós tárgyalásokat előkészítő pártegyeztetés után Berlinben 2025. március 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

A Zöldek megtorpedózhatják a nagykoalíciós egyezséget

Öles léptekkel haladnak a konzervatívok és a szociáldemokraták a kormánykoalíció megalakítása felé. Az egyeztetéseken olyan témákról jutottak közös nevezőre, amelyekben a február végi választások előtti kampányban még szögesen ellentétes állásponton voltak, de a rendkívüli alapok elakadhatnak a Bundestagban.

Az elmúlt napok már jelezték, hogy Friedrich Merz CDU-elnök és egyben kancellárjelölt, valamint Lars Klingbeil, az SPD társelnöke az összes korábbi vitás kérdésben megállapodásra törekszik. Erre utalt, hogy a két nagy párt koalícióját előkészítő tárgyalások a legmagasabb szinten zajlottak, a többi között Merz, valamint a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, Markus Söder, az SPD részéről pedig Klingbeil mellett a másik társelnök, Saskia Esken részvételével. Az egyeztetéseken rendkívüli megállapodások születtek, amelyek parlament jóváhagyás esetén hosszú időre hatással lehetnek az ország gazdasági, illetve pénzügyi politikájára, valamint a migráció kezelésére is.

Ezek sorából kiemelkedik annak a két különleges alapnak (Sondervermögen) a létrehozása, amely összesen csaknem 900 milliárd eurót irányoz elő a német hadsereg, a Bundeswehr fejlesztésére, valamint az elavult infrastruktúra felújítására. A két alap 400 milliárd eurós honvédelmi része ugyanakkor a hitelfelvételt megkönnyítendő előirányozza a 2011 óta érvényben lévő úgynevezett adósságfék részleges hatályon kívül helyezését, amihez viszont alkotmánymódosítás szükséges. A koalíciós törekvések ezen állnak, illetve buknak. Az alaptörvény módosításához ugyanis kétharmados többség szükséges, ugyanakkor ez a többség csakis a március utolsó hetéig regnáló, az elmúlt választási ciklusban létrejött Bundestag támogatásával lehetséges. Az új, a politikai naptár szerint március 25-ig "kötelezően" felálló új parlamentben a CDU/CSU-nak és az SPD-nek – mindenekelőtt a radikális AfD párt erősödése miatt – nem lesz meg az abszolút többsége.

Mindez azt jelenti, hogy a koalícióra törekvő pártoknak alig két hetük maradt ahhoz, hogy a szükséges többséghez támogatást szerezzenek a többi parlamenti párttól. Ebben a tekintetben viszont értesülések szerint csakis az elmúlt törvényhozási időszakban a szociáldemokratákkal közösen kormányzó Zöldek Pártja, valamint a választások nyomán a Bundestagtól búcsúzni kényszerülő liberális FDP jöhetne szóba. A Zöldek már jelezték, hogy egyelőre keveslik a tervezett koalíciós megállapodásban foglaltakat, és mindenekelőtt a klímavédelem melletti nagyobb elkötelezettséget követelik. A szabad demokraták ugyanakkor eddigi álláspontjukhoz hűen kitartanak az adósságfék érintethetetlensége mellett, ezért elutasítják a tervezett koalíciós javaslatokat. Ugyanakkor kiszivárgott, hogy a liberálisok soriban is vannak "elhajlók". A többi parlamenti párt, az AfD, valamint a Baloldal Pártja (Die Linke) a leghatározottabban a különleges alapok, illetve az új hitelek ellen van.

A legfrissebb értesülések szerint ugyanakkor a Zöldek Pártjának elengedhetetlen támogatása megkérdőjeleződött. A párt frakcióvezetője, Katharina Dröge hétfő délelőtt az elnökség álláspontját közölve hangsúlyozta, hogy pártja a jelenlegi körülmények között "nem hajlandó" a koalícióra törekvő pártoknak a különleges alapokra vonatkozó programját kétharmados többséghez segíteni. Hangsúlyozta, hogy pártja Friedrich Merz javaslatait nem tartja megfelelőnek.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Franziska Brantner, a párt új elnöke ugyanakkor közölte, hogy pártja saját törvénytervezetet kíván előterjeszteni az ország biztonságának, illetve védelmének erősítése érdekében. "A cél az, hogy végül közös megoldást találjunk" – idézte az újság a pártelnököt.

A CDU szinte azonnal reagált. Carsten Linnemann, a párt főtitkára közölte, hogy egyeztetni kívánnak a Zöldek Pártjával.

Elemzők többsége szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy az alkudozás nyomán végül megállapodás születik a koalícióra törekvő pártok és a Zöldek között.

Egyezség a migráció kezeléséről

A CDU/CSU és az SPD koalíciós eltökéltségét jelzi ugyanakkor az is, hogy a hétvégi egyeztetéseken megállapodtak arról a "forró" témáról, amely szinte a legerősebben nyomta rá bélyegét Németország elmúlt éveire és ebből fakadóan a választási kampányra. A migráció, illetve ezen belül mindenekelőtt az illegális bevándorlás kezelése elemzők szerint a CDU/CSU választási győzelmének, egyidejűleg az SPD súlyos kudarcának legfőbb oka volt. A szavazók eszerint előnyben részesítették a Friedrich Merz által kilátásba helyezett rendkívül szigorú, a német határokon történő azonnali kitoloncolási politikát a szociáldemokraták liberálisabb menekültpolitikájával szemben.

Az előzetes konzultációkon ebben a kérdésben is konszenzus született, ugyanis mindkét párt némelyest engedett eddigi álláspontjából. A CDU/CSU és az SPD egyetértett abban, hogy szükség van a kitoloncolások szigorítására, a konzervatívok ugyanakkor elfogadták, hogy az ilyen intézkedésekre csakis az érvényben lévő uniós politikai előírásoknak megfelelően a szomszédos országokkal egyeztetve kerülhet sor.

Elemzők szerint a konszenzus létrejöttében szerepe volt annak, hogy Ausztria nem először, de ezúttal is jelezte, hogy a leghatározottabban elutasítja a szigorú német kitoloncolási elveket, nem hajlandó az érintettek visszafogadására, illetve ragaszkodik ahhoz, hogy az eljárást Németország folytassa le.

A CDU/CSU és az SPD álláspontja közeledett a nyugdíjreform felgyorsítását, valamint az ügynevezett Bürgergeld, azaz polgári juttatás szigorítását illetően. Ez utóbbi 2023 óta arról rendelkezik, hogy az arra rászorultak havonta 500 eurót meghaladó állami támogatásban részesülnek. A módosítás – amihez a konzervatívok ragaszkodtak – előirányozza, hogy ilyen segélyben csakis azok részesülhessenek, akik nem képesek munkavállalásra.

Hétfőn az SPD után a CDU/CSU elnöksége is jóváhagyta az egyeztetések során létrejött konszenzusok sorát, és mindezt egy 11 oldalas dokumentumban rögzítették. A hivatalos koalíciós tárgyalások csütörtökön munkacsoportokban kezdődnek. Korábban azt közölték, hogy a konzervatívok és a szociáldemokraták a programot a jövő héten két ülésnapon kívánják a Bundestag elé terjeszteni.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Tizennégy év börtönt kapott „az orosz Sherlock Holmes” írója

Tizennégy év börtönt kapott „az orosz Sherlock Holmes” írója

Tizennégy év börtönbüntetésre ítélték Moszkvában az egyik legismertebb kortárs orosz írót. Borisz Akunyint Ukrajna-szimpátiája – az orosz törvények szerint a terrorizmus támogatása – és az idegenügynök-törvény megsértése miatt ítélték el. Szerencséjére azonban Londonban él.

Donald Trump újabb retorziót lebegtetett be az oroszokkal szemben

Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban - az amerikai elnök erről kedden beszélt újságírók előtt a Fehér Háznál, mielőtt Pennsylvania államba utazott.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.16. szerda, 18:00
Latorcai Csaba
a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×