eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 15. szombat Kristóf
Markus Söder bajor miniszterelnök, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajoroszági testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke és Saskia Esken, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke (b-j) közös sajtótájékoztatót tart a koalíciós tárgyalásokat előkészítő pártegyeztetés után Berlinben 2025. március 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Kay Nietfeld

Németország szigorít, Európa pedig belső viták elé néz – van-e jövője a migrációs paktumnak?

Bár még további egyeztetések várnak a felekre a német kormánykoalíciós tárgyalásokon, az jelzésértékű, hogy a határvédelem kérdésében hasonló irányvonalat képviselnek az érintett pártok – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Dócza Edith Krisztina hozzátette: az elmúlt időszak németországi terrorcselekményei is azt bizonyítják, egyre jelentősebb nemzetbiztonsági kérdéssé válik az illegális bevándorlás.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) az előre hozott szövetségi választások után egyebek mellett a migráció feltételeinek szigorításáról is egyeztetett a koalíciós tárgyalások során. A két párt delegáltjai egyetértettek abban, hogy meg kell erősíteni a határőrizetet, a menedékkérőket pedig már a határokon visszautasítanák. A CDU álláspontja szerint ezt szükség esetén a szomszédos országok tiltakozása esetén is megtennék.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: már előzetesen is arra lehetett számítani, hogy a bevándorláspolitika megreformálása lehet az egyik legérzékenyebb téma a koalíciós tárgyalásokon. Bár még további egyeztetések várnak a felekre a közeljövőben, Dócza Edith Krisztina szerint jelzésértékű, hogy a határvédelem kérdésében „hasonló irányvonalat képviselnek” az érintett pártok. Ausztria és Lengyelország egyaránt pozitívan fogadta, hogy a németek keményebb fellépést szorgalmaznak az irreguláris migránsokkal szemben, ugyanakkor

elutasítják azt, hogy már a határokon visszafordítsák a bevándorlókat, mert indoklásuk szerint így még nagyobb migrációs nyomás nehezedne a tranzitországokra.

Az osztrák belügyminisztérium a német DPA hírügynökségnek már jelezte is, hogy Ausztria nem fogad be Németország által be nem engedett személyeket.

Az elemző kiemelte, hogy a főbb európai migrációs célországokban – például Németországban, Hollandiában, Ausztriában vagy Svédországban – a bevándorlással szemben kritikus kormányok vannak hatalmon. Emlékeztetett arra is, hogy Németország az Európai Unión belül a legnagyobb és legbefolyásosabb ország, ezáltal precedenst teremthet a migránsok határokon történő visszafordításában, ami elsősorban a front- és tranzitországokra nehezedő nyomás fokozásával járhat, ami nem mellékesen Magyarországot is érintheti.

Dócza Edith Krisztina felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztria tiltakozásképpen arra hivatkozott, hogy az uniós jog értelmében a menedékkérőket abban az országban kell fogadni, illetve a menedékkérelmi eljárást is abban az országban kell lefolytatni, ahová először beléptek a bevándorlók. Ez az ország pedig nem Ausztria, hanem az olyan frontországok, mint például Magyarország vagy Lengyelország. Ennek értelmében az osztrák kormányzat közölte: aktiválni fogja az uniós vészhelyzeti záradékot, és felfüggeszti a kérelmek befogadását. E mellett az osztrák rendőrséget is arra utasítják, hogy ne engedje a
visszautasítottak országon belüli szabad mozgását.

Az elemző megjegyezte: ebben a kérdésben az uniós jog előrébb való, mint a nemzeti jog, viszont az utóbbi időben több, migránsok által elkövetett terrorcselekmény is történt Németországban, ami Dócza Edith Krisztina azt jelzi, egyre jelentősebb nemzetbiztonsági kérdéssé válik az illegális bevándorlás.

„A nemzetbiztonsági intézkedések pedig a nemzeti kormányok hatáskörébe tartoznak, tehát ebben a kérdésben nem az uniós jog az előrébb való”

– magyarázta az elemző.

A tagállamok nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva mondhatnák azt is, hogy nem alkalmazzák az uniós jogot, de Dócza Edith Krisztina szerint „azért nem ennyire fekete-fehér a helyzet”. Úgy véli, a tagországoknak bizonyos minimumkritériumokban meg kell egyezniük az Európai Unióval, az viszont „optimizmusra ad okot, hogy egyre több kormány elutasítja az elvileg 2026-ban életbe lépő uniós migrációs paktumot”. A csomag öt különálló, de egymással összefüggő jogszabályból áll, amelyek mind a 27 tagállam számára előírásokat állapítanak meg az új menedékkérők érkezésének közös kezelésére. A paktumot 2024 májusában hagyták jóvá, és a tervek szerint 2026 közepén lép hatályba. Elfogadását követően az uniós jog minden érintett tagállamban kötelező érvényű lesz, és amint hatályba lép, a paktum jogi eszközeit is alkalmazni kell az Európai Bizottság tájékoztatása szerint.

Dócza Edith Krisztina ugyanakkor megjegyezte, hogy az Európai Unión belül is még folynak az egyeztetések arról, hogyan alakuljon a közös migrációs politika, és nem teljes az egyetértés. Az Európai Parlamentben éppen most nyújtanak be egy új javaslatot a kérdésben, amely értelemszerűen egyelőre nem lesz kötelező érvényű. Az elemző elmondta: az Európai Bizottság tulajdonképpen bemutat egy új irányvonalat, amely „már jobban fog igazodni egyes tagállamok keményebb álláspontjához, arról viszont még korai lenne beszélni, hogy ez uniós szinten mekkora változásokat hozhat”.

(A nyitóképen: Markus Söder bajor miniszterelnök, Friedrich Merz, a CDU elnöke, valamint Lars Klingbeil és Saskia Esken, az SPD társelnökei közös sajtótájékoztatót tartanak a koalíciós tárgyalásokat előkészítő pártegyeztetés után Berlinben, 2025. március 8-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Rajnai Gergely a béketárgyalásokról: minden ütőkártya az USA kezében van, az EU és Ukrajna partvonalra került

Az Egyesült Államok nem erőltetné a tűzszüneti javaslatot, ha a színfalak mögött már nem született volna valamilyen előzetes megállapodás a felek között, vagyis az amerikaiak vélhetően többet tudnak arról, konkrétan milyen feltételekkel menne bele az egyezségbe Oroszország – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×