Dmitrij Peszkov kifejezte Moszkva reményét, hogy Washington átfogóan ki fogja elemezni az ukrajnai konfliktus kiváltó okait. Mint mondta, az orosz fél úgy látja, hogy az Egyesült Államok valóban megpróbál eljutni az ukrajnai konfliktus gyökereihez, és pozitívan értékeli Washingtonnak azt a szándékát, hogy változtasson a kétoldalú kapcsolatokhoz való hozzáállásán.

Karoline Leavitt fehér házi szóvivő kijelentésével kapcsolatban, miszerint már ezen a héten létrejöhet a két ország közötti megállapodás az ukrajnai konfliktus lezárásáról, kijelentette: „Ebben az esetben, úgy gondolom,

valószínűleg lesz némi pontosítás a washingtoni kollégám részéről. Nekem még nincsenek ilyen információim”.

A Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes által vasárnap a hétvégére bejelentett tárgyalásokról Peszkov elmondta, hogy ezek a szakértői szintű egyeztetések kezdetét jelentik, amelyben a felek Rijádban megállapodtak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a török hivatali partnerével, Hakan Fidannal hétfőn Ankarában folytatott tárgyalásokat követően tartott közös sajtótájékoztatón leszögezte, hogy

Oroszország csak akkor szünteti be a harci cselekményeket Ukrajnában, ha a rendezési tárgyalások tartós eredményre vezetnek.

Rámutatott, hogy az amerikai álláspont szerint azonnal be kellen szüntetni a tüzet, elhagyni a harci érintkezés vonalát, és csak aztán gondolkodni azon, hogy mi a teendő.

„Mi mindig is azt hangsúlyoztuk, hogy ez a változat nem felel meg nekünk. Ezt a változatot már kipróbáltuk 2022 áprilisában Isztambulban” – mondta. „Az elnök (Vlagyimir Putyin) világosan megmondta, hogy készek vagyunk tárgyalni Ukrajnával, Európával, mindenkivel, aki a jó szándék jegyében segíteni akar a béke elérésében, de

csak akkor hagyjuk abba a harci cselekményeket, ha ezek a tárgyalások olyan szilárd, fenntartható eredményt hoznak, amely megfelel Oroszországnak”

– tette hozzá.

Megismételte, hogy „figyelembe kell venni a helyszínen kialakult realitásokat”, mint ahogy kategorikusan el kell utasítani Ukrajna NATO-felvételét. Emlékeztetett arra, hogy Kijevnek a szövetségbe való bevonását Trump nyilvánosan és többször is hibának nevezte, és kijelentette, hogy ha ő lett volna az elnök ezekben az években, ezt nem engedte volna meg.

„Ukrajnának a NATO-ba való behúzása egyik kulcsfontosságú elsődleges oka annak, ami most történik, efelől nincs semmilyen kétség” – mondta Lavrov.

Rjabkov helyettes tárcavezető a RIA Novosztyi hírügynökségnek a rijádi tárgyalásokon kifejtett orosz álláspontra hivatkozva azt hangoztatta, hogy a hosszú távú rendezés nélküli tűzszünet a harcok gyors felújulásához és a konfliktus újrakezdéséhez vezet, ami még súlyosabb következményekkel jár majd, egyebek között az amerikai–orosz kapcsolatokra nézve is. Megjegyezte, hogy az amerikai fél a tűzszünet mielőbbi elérésére törekszik, ami szerinte önmagában nem megoldás.

A külügyminiszter-helyettes „hosszú távú megoldás” megtalálásának fontosságát hangoztatta, amelynek szükségszerűen magában kell foglalnia a konfliktus kiváltó okainak megszűntetését. Ezeket a NATO terjeszkedésében, a 2014-es ukrajnai államcsíny végrehajtásának figyelmen kívül hagyásában, a rendezésről megkötött minszki megállapodások Kijev általi megsértésében, valamint az orosz ajkúak jogainak semmibevételében nevezte meg.

A német választások eredményéről szólva Peszkov azt mondta, hogy a Kreml meglátja, mi történik ezután, de reméli, hogy Berlin „józanabbul” fog viszonyulni a valósághoz.