Infostart.hu
eur:
373.19
usd:
340.09
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Oroszország egy esetben szünteti be a harci cselekményeket Ukrajnában

Az Európai Unió az Egyesült Államokkal ellentétben folytatni kívánja az ukrajnai konfliktust – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak az Oroszország ellen bevezetett újabb, tizenhatodik uniós szankciócsomag bevezetése kapcsán.

Dmitrij Peszkov kifejezte Moszkva reményét, hogy Washington átfogóan ki fogja elemezni az ukrajnai konfliktus kiváltó okait. Mint mondta, az orosz fél úgy látja, hogy az Egyesült Államok valóban megpróbál eljutni az ukrajnai konfliktus gyökereihez, és pozitívan értékeli Washingtonnak azt a szándékát, hogy változtasson a kétoldalú kapcsolatokhoz való hozzáállásán.

Karoline Leavitt fehér házi szóvivő kijelentésével kapcsolatban, miszerint már ezen a héten létrejöhet a két ország közötti megállapodás az ukrajnai konfliktus lezárásáról, kijelentette: „Ebben az esetben, úgy gondolom,

valószínűleg lesz némi pontosítás a washingtoni kollégám részéről. Nekem még nincsenek ilyen információim”.

A Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes által vasárnap a hétvégére bejelentett tárgyalásokról Peszkov elmondta, hogy ezek a szakértői szintű egyeztetések kezdetét jelentik, amelyben a felek Rijádban megállapodtak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a török hivatali partnerével, Hakan Fidannal hétfőn Ankarában folytatott tárgyalásokat követően tartott közös sajtótájékoztatón leszögezte, hogy

Oroszország csak akkor szünteti be a harci cselekményeket Ukrajnában, ha a rendezési tárgyalások tartós eredményre vezetnek.

Rámutatott, hogy az amerikai álláspont szerint azonnal be kellen szüntetni a tüzet, elhagyni a harci érintkezés vonalát, és csak aztán gondolkodni azon, hogy mi a teendő.

„Mi mindig is azt hangsúlyoztuk, hogy ez a változat nem felel meg nekünk. Ezt a változatot már kipróbáltuk 2022 áprilisában Isztambulban” – mondta. „Az elnök (Vlagyimir Putyin) világosan megmondta, hogy készek vagyunk tárgyalni Ukrajnával, Európával, mindenkivel, aki a jó szándék jegyében segíteni akar a béke elérésében, de

csak akkor hagyjuk abba a harci cselekményeket, ha ezek a tárgyalások olyan szilárd, fenntartható eredményt hoznak, amely megfelel Oroszországnak”

– tette hozzá.

Megismételte, hogy „figyelembe kell venni a helyszínen kialakult realitásokat”, mint ahogy kategorikusan el kell utasítani Ukrajna NATO-felvételét. Emlékeztetett arra, hogy Kijevnek a szövetségbe való bevonását Trump nyilvánosan és többször is hibának nevezte, és kijelentette, hogy ha ő lett volna az elnök ezekben az években, ezt nem engedte volna meg.

„Ukrajnának a NATO-ba való behúzása egyik kulcsfontosságú elsődleges oka annak, ami most történik, efelől nincs semmilyen kétség” – mondta Lavrov.

Rjabkov helyettes tárcavezető a RIA Novosztyi hírügynökségnek a rijádi tárgyalásokon kifejtett orosz álláspontra hivatkozva azt hangoztatta, hogy a hosszú távú rendezés nélküli tűzszünet a harcok gyors felújulásához és a konfliktus újrakezdéséhez vezet, ami még súlyosabb következményekkel jár majd, egyebek között az amerikai–orosz kapcsolatokra nézve is. Megjegyezte, hogy az amerikai fél a tűzszünet mielőbbi elérésére törekszik, ami szerinte önmagában nem megoldás.

A külügyminiszter-helyettes „hosszú távú megoldás” megtalálásának fontosságát hangoztatta, amelynek szükségszerűen magában kell foglalnia a konfliktus kiváltó okainak megszűntetését. Ezeket a NATO terjeszkedésében, a 2014-es ukrajnai államcsíny végrehajtásának figyelmen kívül hagyásában, a rendezésről megkötött minszki megállapodások Kijev általi megsértésében, valamint az orosz ajkúak jogainak semmibevételében nevezte meg.

A német választások eredményéről szólva Peszkov azt mondta, hogy a Kreml meglátja, mi történik ezután, de reméli, hogy Berlin „józanabbul” fog viszonyulni a valósághoz.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×